A K+F-ráfordítás GDP-hez mért aránya nem egyszerűen egy gazdaság „tudásintenzitását” méri, hanem azt is megmutatja, mennyi pénzt csoportosít a gazdaság olyan tevékenységekre, amelyek megtérülése évekre vagy évtizedekre tolódik. Egy új gyógyszer kifejlesztése, egy mérnöki labor működtetése vagy egy szoftvervállalat kutatói csapatának fenntartása mind olyan kiadás, amelynek hozama bizonytalan, de a hosszú távú versenyképességben döntő szerepe lehet.

 

A BB tengely tizenegy országa e mutató mentén húsz év alatt eltérő utakat járt be: van, aki tartósan a régió élén maradt, mások látványos felzárkózást hajtottak végre, néhány gazdaság viszont érezhetően lemaradt.

 

Húsz évvel ezelőtt a BB tengely átlagos K+F-ráfordítása a GDP 0,8 százaléka körül mozgott. Mára ez az érték 1,3 százalékra emelkedett, ami húsz év alatt másfélszeresére nőtt. A növekedés azonban nem volt egyenletes: az igazán látványos szakasz 2008 és 2015 között zajlott le, amikor a térség átlaga 0,9-ról 1,2 százalékra ugrott – nagyrészt az EU-s strukturális alapok és a Horizont Európa keretprogram hatására. Az utóbbi években az átlag tovább emelkedett, de a tempó lassult. 

 

Szlovénia a régió K+F királya

A régió K+F-rangsorának élét Szlovénia uralja, pozíciója a teljes vizsgált időszakban változatlan maradt. A szlovén K+F-ráfordítás jelenleg a GDP 2,1 százalékára rúg, ami a 2004-es 1,4 százalékhoz képest ötvenszázalékos emelkedés. Külön figyelmet érdemel, hogy Szlovénia 2013-ban már a 2,6 százalékot is elérte, ami azóta sem ismétlődött meg. Észtország feljutott a második helyre, és ez a felzárkózás a régió egyik leglendületesebb pályája: a 2004-es 0,9 százalékról 2 százalékra emelte K+F-kiadásait, három helyet javítva a rangsorban. Csehország – amely 2019-ben még a második helyet foglalta el – jelenleg a harmadik, 1,8 százalékos ráfordítással.

 

A középmezőnyben Lengyelország pályája a legmarkánsabb. Húsz évvel ezelőtt K+F-ráfordítása a GDP fél százalékát alig haladta meg, ami akkoriban a hetedik helyet jelentette. Mára ez a szám 1,4 százalékra nőtt – közel két és félszeresére -, és az ország a negyedik helyre lépett előre. A felzárkózás 2018 után felgyorsult, ami jól mutatja, hogy a kutatási szektor megerősítése hosszú, fokozatos folyamat. Horvátország hasonló ívet járt be: 2004-ben még 1 százalékon állt, közbülső mélyponton (2010-ben 0,7 százalék) átesett, majd 2024-re 1,4 százalékra emelte K+F-kiadásait. 

 

Magyarország K+F-pályája az utóbbi húsz évben eltérő fázisokat mutat. 2004-ben 0,9 százalékon állt, 2021-re 1,6 százalékos csúcsig emelkedett, azóta viszont fokozatos csökkenés tapasztalható: 2024-re 1,3 százalékra mérséklődött. A régiós rangsorban a negyedik helyről a hetedikre csúszott húsz év alatt.

 

A trend azt mutatja, hogy a korábbi felzárkózási lendület az utóbbi három évben megtört, miközben a régió többi gazdasága – különösen Lengyelország és a balti államok – tovább növelte K+F-kiadásait.

 

A rangsor alsó felében Románia helyzete a leginkább kitűnő. A K+F-ráfordítás a GDP 0,5 százalékán áll, ami húsz év alatt minimális emelkedést jelent. Románia a teljes vizsgált időszakban végig az utolsó, tizenegyedik helyen állt, és a BB tengely átlagától való távolsága az idő múlásával nőtt: 2004-ben még csak 0,4 százalékponttal volt az átlag alatt, mára 0,8 százalékpont a különbség. Bulgária és Lettország szintén alacsony szinten áll – 0,8 és 0,9 százalékkal -, bár Lettország az utóbbi öt évben mérsékelt javulást mutatott. 

 

Érdemes elhelyezni a számokat egy tágabb kontextusban. Az Európai Unió 2010-ben elfogadott Európa 2020 stratégia célként tűzte ki, hogy a tagországok K+F-ráfordítása elérje a GDP három százalékát. Ezt a célt a BB tengely egyetlen tagja sem közelítette meg – a vezető Szlovénia is mindössze 2,2 százalékon áll. Összehasonlításképpen Németország 3,1, Svédország 3,4, Dél-Korea pedig 5 százalék körüli K+F-ráfordítással működik.

 

A BB tengely tehát e tekintetben a fejlett gazdaságoktól még jelentős távolságban áll, és a felzárkózás nem gördülékeny: vannak országok, ahol az emelkedés megtorpan, másoknál az alacsony szintről való elmozdulás rendkívül lassan zajlik. 

Forrás: www.hold.hu