Egy gazdaság versenyképességének egyik hosszú távú forrása az, mennyire képes új ötleteket és találmányokat létrehozni, majd azokat oltalom alá helyezve piaci értékké alakítani. A szabadalmi bejelentések száma épp erre a képességre nyújt betekintést: nem a kutatási ráfordítást méri, hanem annak kézzelfogható eredményét, a levédett találmányt. A BB tengely tizenegy országában ez a mutató két évtized alatt látványosan emelkedett, a köztük lévő különbségeket azonban egyetlen ország uralja. 

Érdemes pontosan tisztázni, mit mutatnak a számok. A mutató az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, az EPO-hoz benyújtott szabadalmi bejelentések számát fejezi ki, egymillió lakosra vetítve.

Bejelentésekről, nem megadott szabadalmakról van szó, méghozzá kizárólag azokról, amelyeket európai szintű oltalomra nyújtottak be – a csak nemzeti védelmet kérő találmányok nem szerepelnek benne. A bejelentéseket az elsőbbség éve, vagyis az első benyújtás időpontja szerint sorolják be. A magasabb érték több levédett találmányt jelent a népességhez mérten. Az adatsor 2016-tal lezárul, mivel az Eurostat ezt követően már nem vezeti a mutatót – ezért nem szerepel az elemzésben a jelen éve. 

A régiós átlag két évtized alatt megötszöröződött: az 1997-es, egymillió lakosra jutó 3,2 bejelentésről 2006-ra 11,9-re, 2016-ra pedig 17,2-re emelkedett. A növekedés tehát erőteljes volt, ám – mint kiderül – rendkívül egyenetlenül oszlott meg a régión belül. 

 

Szlovénia a régió királya

A rangsort a teljes vizsgált időszakban Szlovénia vezeti, méghozzá jelentős előnnyel. A szlovén érték 2016-ban 54,4 bejelentés volt egymillió lakosra, csaknem a kétszerese a második helyezett Csehországénak, és a régiós átlag háromszorosa. Szlovénia már 1997-ben is az élen állt, és két évtizeden át megőrizte vezető helyét; a mezőny nagy szórását jórészt épp az ő kiemelkedése magyarázza. A szlovén teljesítmény hátterében az ország fejlettebb ipari és gyógyszeripari szerkezete áll, amely hagyományosan szabadalmakban gazdag ágazatokat foglal magában. 

A leggyorsabb felzárkózást Lengyelország mutatta: az egymillió lakosra jutó bejelentések száma 1997 és 2016 között több mint hússzorosára nőtt, ami a mezőny aljáról a középmezőny felső részébe, az ötödik helyre emelte az országot. Hasonlóan gyors, bár alacsonyabb szintről induló bővülést ért el Litvánia és Románia is. Az abszolút szintet tekintve Csehország és Észtország lépett előre a leghatározottabban: mindkettő a kilencvenes évek végi egyjegyű értékről emelkedett, Csehország 30, Észtország pedig 25 fölé, elfoglalva a második és a harmadik helyet. 

 

Magyarország lecsúszott a régiós rangsorban

Magyarország pályája sajátos kettősséget mutat. Az egymillió lakosra jutó bejelentések száma 1997 és 2016 között 7,1-ről 20,5-re nőtt, ami érdemi bővülés. A rangsorban azonban Magyarország visszacsúszott: a húsz évvel ezelőtti második helyről a negyedikre. Ennek hátterében az áll, hogy bár Magyarország a régió korai éllovasai közé tartozott, a mutatója lassabban bővült, mint a mögüle feltörő Csehországé és Észtországé – a magyar érték húsz év alatt nagyjából a háromszorosára nőtt, szemben a cseh és észt hatszoros emelkedéssel. 

A rangsor egyetlen tényleges visszaesését Horvátország könyvelte el. Az egymillió lakosra jutó bejelentések száma 2006-ban még 8,2 volt, 2016-ra viszont 5,0-re csökkent – ez az egyetlen ország, ahol a mutató a kétezres évek közepi szintjéhez képest visszaesett. A rangsorban ez négy helynyi visszacsúszást jelentett, az ötödikről a kilencedikre. A sor legvégén Románia (5,0) és Bulgária (4,3) áll; mindkét ország a gyakorlatilag nulla közeli szintről indult, és bár arányaiban a mutatójuk a sokszorosára nőtt, abszolút értékben a mezőny alján maradtak. 

A két évtizedes adatsor erőteljes, de nagyon egyenetlen fejlődést mutat. A szabadalmi aktivitás a régió szinte minden országában bővült, több helyen a sokszorosára, ám a szintek között máig nagy a különbség, és a mezőnyt egyetlen ország, Szlovénia uralja. Fontos ugyanakkor, hogy a szabadalmak csak a formális, levédett találmányokat számlálják: az innováció egy része – a nem szabadalmaztatott fejlesztések vagy a szolgáltatások megújítása – kimarad belőlük, és a szabadalmaztatási hajlandóság ágazatonként is eltér.

A mutató így az inventív teljesítmény egyik fontos, de nem teljes körű jelzőszáma – annál is inkább, mivel az idősor 2016 után megszakad, és a régió azóta eltelt bő évtizedének fejleményeit már nem tükrözi.

Forrás: www.hold.hu