A Szellemi Tulajdon Világszervezetének, a WIPO-nak a friss innovációs rangsorában Magyarország a 36. helyen végzett 139 ország közül, ugyanott, mint tavaly. Mit mér ez a rangsor?

A Global Innovation Index a világ egyik legfontosabb, az országok innovációs teljesítményét mérő rangsora. A vizsgálat során egyrészt azt értékelik, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre az innovációhoz, másrészt azt, hogy ezekből milyen eredmények születnek. Tehát nemcsak azt nézik, hogy egy ország mennyit fordít kutatásra és fejlesztésre, hanem azt is, hogy ez milyen tényleges teljesítményt eredményez.

 

A jelentés szerint Magyarország hatékonyabban használja fel innovációs erőforrásait, mint azt a ráfordításai alapján várni lehetne. Mit jelent ez pontosan?

Az innovációs teljesítményt a ráfordítások és az eredmények összevetésével is értékelik. Megvizsgálják, milyen az adott ország innovációs környezete, mekkora a vállalatok innovációs aktivitása, és ebből milyen eredmények keletkeznek. Utóbbiak közé tartozik például a szabadalmi és más iparjogvédelmi tevékenység, de számos további mutatót is figyelembe vesznek. Magyarország esetében azt látjuk, hogy az innovációs ráfordítások és a tényleges teljesítmény között kedvező az arány.

 

A jelentés szerint Magyarország a csúcstechnológiai gyártás területén a negyedik, a high-tech exportok arányában pedig a kilencedik helyen áll. Ez a nemzetközi vállalatok eredménye, vagy hazai innovációs teljesítmény is van mögötte?

Ezek a számok leginkább a nemzetközi vállalatok magyarországi tevékenységének eredményeit mutatják, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a cégek magyar tudásra is építenek. A Magyarországon dolgozó, képzett szakemberek teljesítménye ugyanúgy megjelenik ezekben a kimagasló értékekben.

 

Természetesen az lenne a cél, hogy minél több magyar vállalat is képes legyen a hazai tudásra alapozva, magas technológiai színvonalú termékekkel megjelenni az exportpiacokon. Ha a magyar vállalkozások is tudatosan fektetnek a fejlesztésekbe és a tudásalapú működésbe, akkor egyre többen válhatnak nemzetközileg is versenyképessé.

 

Régiós tekintetben Csehország és Szlovénia előttünk áll, Lengyelország viszont mögöttünk. Miben látja a különbségeket?

Ez a rangsor nagyon sok, mintegy száztíz mutatót vizsgál, ezért az eltérések mögött több tényező állhat. Csehország és Szlovénia esetében például kedvezőbb gazdasági stabilitást és kiszámíthatóbb szabályozói környezetet látunk. Egy vállalat számára különösen fontos, hogy milyen környezetben tud hosszú távra tervezni. Ha a szabályozás nem változik rövid időközönként, az kedvez a beruházásoknak és a kutatás-fejlesztési tevékenységnek is.

 

Lengyelországhoz képest az iparjogvédelmi aktivitásban Magyarországon az utóbbi időben nagyobb előrelépés történt. Ez összefügg azzal is, hogy erősödik az iparjogvédelmi tudatosság, és növekszik a szabadalmi bejelentések száma. Egyébként nem nagy lemaradásról beszélünk Lengyelország esetében, a két ország értékei közel állnak egymáshoz.

 

Az innovációs ökoszisztémában ugyanakkor kialakult egy stabilabb működési környezet, amit kifejezetten pozitív fejleménynek tartok. Bízunk abban, hogy ez a következő években is tovább javul, mert Magyarország így léphet előre a nemzetközi rangsorban. Ehhez elengedhetetlen a hazai szellemi tulajdonvédelem fontosságának felismerése és a különböző támogatási rendszerekben való kiemelt szerepének megtartása.

 

Az összesített helyezés nem változott, két területen viszont jelentősen javítottunk: a magyar eredetű szabadalmi bejelentések GDP-arányos rangsorában a 49. helyről a 34.-re léptünk előre, a védjegybejelentéseknél pedig még nagyobb volt a javulás. Mi áll emögött?

Egyrészt a gazdasági fejlődés és az innovációs beruházások eredményei, másrészt az innovációs gondolkodás terjedése.

 

Egyre fontosabbá válik, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységből születő megoldásokat minél hamarabb gazdaságilag is hasznosítani lehessen. Én hiszek abban, hogy ebben a hivatalunk munkájának is jelentős szerepe van.

 

Sokat teszünk azért, hogy növeljük az iparjogvédelmi tudatosságot, és a vállalkozások, kutatók, feltalálók jobban megismerjék a rendelkezésükre álló lehetőségeket.

 

Ami különösen fontos, hogy nem egyetlen területen látunk kiugró eredményt. Az elmúlt években trendszerű növekedés figyelhető meg a különböző iparjogvédelmi oltalmi formáknál, sok esetben éves szinten közel kétszámjegyű bővüléssel. Ebben a kutatás-fejlesztési beruházások élénkülése és az iparjogvédelmi szemlélet változása egyaránt szerepet játszik.

 

Ez azt jelenti, hogy több új találmány születik, vagy inkább arról van szó, hogy a korábbinál több találmányt szabadalmaztatnak?

Mindkettőről beszélhetünk. Egyrészt több találmánnyal találkozunk, ami illeszkedik a nemzetközi trendekhez is, másrészt egyre többen ismerik fel, hogy ezeket az eredményeket érdemes megvédeni. Ez azért fontos, mert a megfelelő iparjogvédelmi oltalom teremti meg a gazdasági hasznosítás egyik alapját. Ezekre később termékeket, szolgáltatásokat vagy üzleti megállapodásokat lehet építeni.

 

A cél végső soron az, hogy egy találmány a társadalom számára is hasznosuljon, miközben a feltaláló visszakaphatja a fejlesztésbe fektetett munkájának és erőforrásainak ellenértékét.

 

Az idei évben milyen változások látszanak a magyar szabadalmi bejelentéseknél?

Örömmel tapasztaltuk a növekedések mértékét, hiszen a tendencia már három éve megfigyelhető. A szabadalmi bejelentések számában az előző év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékos növekedést tapasztaltunk. Ez nagyon jelentős változás, ráadásul a többi oltalmi formánál is hasonlóan kedvező tendencia látszik. Például a magyar eredetű szabadalmi bejelentések száma is szinte ugyanilyen mértékben, 57 százalékkal emelkedett.

 

Tehát nem arról van szó, hogy egyszerűen több külföldi szereplő nyújt be szabadalmi bejelentést Magyarországon, a magyar szereplők aktivitása is jelentősen nőtt. Több találmány születik, és egyre többen törekednek arra, hogy tudatosan használják az iparjogvédelmi eszközöket.

 

Milyen szereplők állnak a növekedés mögött? Nagyvállalatok, egyetemek, vállalatok, esetleg önálló feltalálók?

Gyakorlatilag minden csoportnál növekedést tapasztalunk. Aminek különösen örülünk, az az egyetemek és a kutatóintézetek szemléletének változása. Korábban egy kutatási eredmény megszületése után sokszor a tudományos publikáció jelentette az elsődleges célt. Ma már egyre több egyetemen kialakult az a belső eljárásrend, amelyben a publikálás előtt megvizsgálják, hogy egy kutatási eredmény alkalmas lehet-e szabadalmi vagy más iparjogvédelmi oltalom megszerzésére.

 

Az egyetemi szabadalmi bejelentések száma is tovább nőtt, itt szintén közel kétszámjegyű változást látunk. A nagyvállalatoknál az iparjogvédelmi stratégia eddig is a működés része volt, és ez továbbra is megmaradt. Emellett a magánfeltalálók, a kis- és középvállalkozások, valamint a startupok körében is emelkednek a bejelentési számok, de itt azért van még hova fejlődni.

 

Hogyan lehet mérni, hogy a bejelentésekből mennyi új termék, bevétel vagy üzleti érték keletkezik?

Erre számos mutató létezik. Egy vállalatnál vizsgálhatjuk például a cégérték változását, az egyetemek esetében pedig a licencmegállapodások és a licencbevételek alakulását. Rendszeresen készülnek olyan hazai és európai tanulmányok, amelyek azt elemzik, hogyan teljesítenek az iparjogvédelmi oltalmakat használó vállalkozások. Ezekben például a árbevételt, a profitot és a munkavállalók javadalmazását vizsgálják.

 

Az eredmények azt mutatják, hogy az iparjogvédelmi eszközökkel tudatosan élő vállalkozásoknál jellemzően magasabb bevételeket, nagyobb profitot és magasabb béreket találunk.

 

Ezeken a mutatókon keresztül jól bemutatható, hogyan kapcsolódik az iparjogvédelmi aktivitás a gazdasági teljesítményhez.

 

A már említett Global Innovation Index idén külön foglalkozott a tudományos áttörésekre épülő, úgynevezett deep tech vállalkozásokkal. Miben különböznek ezek a többiektől?

Ezeknél a vállalkozásoknál különösen nagy jelentősége van a szellemi tőkének és a szellemi tulajdonnak. Ez lehet szabadalom, más iparjogvédelmi oltalom, egy jelentős know-how-csomag vagy valamilyen speciális technológiai tudás. A deep tech vállalkozások ezt a tudást olyan módon hasznosítják, hogy az a működésük és az értékteremtésük meghatározó eleme. Éppen ezért a szellemi tulajdonuk értéke különösen nagy lehet, és a sikeres hasznosítás magas gazdasági megtérülést eredményezhet. Magyarország számára fontos cél, hogy minél több ilyen, magas tudástartalmú technológiára épülő vállalkozás jelenjen meg és váljon sikeressé.

 

A jelentés több, egymástól nagyon különböző magyar vállalkozást is kiemelt: például az önvezető technológiákat fejlesztő aiMotive-ot, vagy a gyógyszerkutatással foglalkozó Turbine AI-t. Mi a közös ezekben a cégekben?

Elsősorban az, hogy mindegyik rendkívül tudásintenzív területen működik, és számukra különösen fontos a tudatos iparjogvédelmi stratégia. Ezek a vállalkozások eleve nemzetközi piacokban gondolkodnak, és olyan technológiai értékláncokban vesznek részt, amelyek a legkorszerűbb megoldásokra épülnek. A másik közös pont a magas színvonalú tudásháttér. Legyen szó hazai vagy nemzetközi együttműködésről, ezeknek a cégeknek olyan szakemberekre és kutatási eredményekre van szükségük, amelyek az adott terület élvonalát képviselik.

 

Mi kell ahhoz, hogy több hasonló, nemzetközileg is versenyképes vállalkozás szülessen, például az egyetemeken?

Az első lépés a szemléletváltás:

nem elég létrehozni egy új tudományos eredményt, azt is meg kell vizsgálni, hogy abból születhet-e a gyakorlatban hasznosítható termék vagy szolgáltatás.

 

Természetesen egy egyetem nem feltétlenül tud önállóan gyártókapacitást kialakítani vagy piacra vinni egy terméket. Ehhez partnerekre van szüksége. Ezért fontos, hogy az egyetemek körül olyan együttműködési rendszer működjön, amely összeköti a kutatókat az ipari szereplőkkel. Ebben meghatározó szerepük van a tudástranszfer-irodáknak és -cégeknek. Ezek egyrészt segítenek eljuttatni a kutatási eredményeket a piaci szereplőkhöz, másrészt az ipar igényeit is közvetíthetik az egyetemek felé.

 

Az SZTNH szorosan együttműködik ezekkel a szervezetekkel. Tudunk segítséget nyújtani például a korábbi találmányok feltérképezésében, az egyetemek számára elérhető szabadalmi gyorsítósávon keresztül, illetve a kutatási eredményekből létrejövő vállalkozások iparjogvédelmi tevékenységéhez kapcsolódó pályázati források megtalálásában, elérésében. Vagyis a hivatal sok ponton kapcsolódik ahhoz a folyamathoz, amelynek végén egy tudományos eredményből piacképes termék vagy vállalkozás születhet.

 

Ha a következő öt-tíz évet nézzük, mely tudományos és technológiai területeken látja Magyarország legnagyobb kitörési lehetőségeit?

A mesterséges intelligenciát semmiképpen sem kerülhetjük meg. Gyakorlatilag minden olyan iparágban, ahol az AI új megoldások létrehozásában segíthet, komoly fejlődési lehetőségek vannak. Magyarország hagyományosan erős a gyógyszeriparban és az orvostechnikai fejlesztésekben. Ezeken a területeken pezsgő innovációs életet látunk, amelyből a következő tíz évben akár olyan vállalatok is kinőhetnek, amelyek nemzetközileg kiemelkedő cégértéket érnek el.

 

Emellett az elektronika és a műszertechnika, az akkumulátor- és energiatárolási technológiák, valamint az elektromos autóiparhoz kapcsolódó fejlesztések is fontos kitörési pontok lehetnek. A biotechnológiáról és a kettős, vagyis polgári és védelmi célra egyaránt használható technológiákról sem szabad megfeledkezni. Ezek olyan területek, ahol már most is vannak példaértékű magyar vállalkozások, és amelyek jól illeszkednek az európai technológiai fejlesztési irányokhoz.

 

A mostani javuló tendencia hosszabb távon is fenntartható? Hogyan lehet még előrébb lépni a rangsorban?

Azt gondolom, hogy a javulás üteme fenntartható, de természetesen sok múlik azon, hogyan alakul Magyarország innovációs környezete. Fontos kérdés például, milyen innovációs stratégia körvonalazódik, és ez milyen változásokat eredményez majd. Az egyetemek jelenleg kiemelt szerepet töltenek be az innovációs rendszerben. Az is meghatározó lesz, hogy ez a szerep hogyan alakul a következő években.

 

A mi feladatunk továbbra is az iparjogvédelmi tudatosság növelése.

 

Azon dolgozunk, hogy minél több szereplőt elérjünk és közérthetően bemutassuk, hogyan lehet a szellemi tulajdont megvédeni és hasznosítani. Különösen fontosnak tartjuk a fiatalok megszólítását.

 

Az egyetemeken már most is számos képzési programmal vagyunk jelen, de szeretnénk a középiskolásokhoz és a velük dolgozó mentortanárokhoz is eljutni. Ők sokat tehetnek azért, hogy a fiatalok érdeklődését az innováció és a feltalálói tevékenység felé fordítsák.

Forrás: www.portfolio.hu