A törvénymódosító javaslat részben fellélegzést okozhat az uniós pályázatokon induló cégeknek is, hiszen például a nyári GINOP-pályázatokon indult cégeknek, ha 25 millió forint feletti támogatást nyernek (amelynek eredményei majd csak novemberben jelennek meg), még a régi Kbt. hatálya szerinti szabályok szerint kell eljárniuk (ott még számított a támogatási intenzitás). Az is fontos, hogy a törvénymódosító felmentést ad a 25 millió forint feletti közbeszerzési eljárás lebonyolítás alól bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt közvetlen támogatás esetén, illetve azon uniós pályázatoknál, amelyeket most vasárnapig hivatalosan is kiírnak.
Ezzel, tehát számos bizonytalanságot kiiktat a törvényalkotó a rendszerből, igaz amint múlt heti körképeinkben rámutattunk: a puding próbája az evés lesz. Azaz az új törvény szerinti közbeszerzések lebonyolítása során számos kérdés felmerülhet, amelyek az eljárások időigényével együtt a jövő évi uniós kifizetések lassításában fontos szerepet játszhatnak.
A parlament oldalán október 27-én jelent meg a salátatörvény (T6983-as számú törvénymódosító), de
Az viszont látszik, hogy a salátatörvény 15. paragrafusa módosítaná a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. paragrafusának 3. bekezdését. A változásnak a lényege az, hogy a 25 millió forintot meghaladó összegű uniós, vagy állami támogatású beszerzéseknél (áru, vagy építési, vagy szolgáltatás megrendelési) az alábbi esetekben mégsem kellene az új törvény szerinti közbeszerzési eljárást lefolytatni:
Forrás: www.portfolio.hu
2026.08.27.
A régió országai két évtized alatt látványosan felpörgették szabadalmi aktivitásukat, de az innovációs verseny korántsem lett kiegyenlítettebb. Szlovénia messze a mezőny előtt jár, miközben Magyarország hiába növelte közel háromszorosára az egymillió lakosra jutó bejelentések számát, a régiós rangsorban mégis hátrébb csúszott. Megmutatjuk, hogyan rajzolódott át két évtized alatt a BB tengely innovációs térképe.
Tovább »