Évek óta válságban van a magyar gazdaság modellje, és nehéz látni, hogy hogyan lehetne megtalálni a kiutat. Az nem kérdés, hogy a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé kell elmozdulnunk, amihez a humán tőke fejlesztése szükséges. Csakhogy az átállást nagyban nehezíti, hogy a képzett hazai munkaerő szűkösen áll rendelkezésre, egyrészt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt (öregszik a társadalom, így összességében csökken az aktív munkaerő száma), másrészt amiatt, hogy a diplomások aránya uniós összevetésben kiugróan alacsony. Így Magyarország könnyen egy gazdasági senkiföldjén találhatja magát, ahol a munkaerő már túl kis számban áll rendelkezésre és túl drága ahhoz, hogy igazán megérje például ipari kapacitásokat idetelepíteni, ahhoz viszont még nincsenek meg a feltételek, hogy szintet lépjünk.
Másokhoz képest objektíve meglevő tartós, hosszú távú előnyt már nehéz felmutatnunk, a földrajzi fekvésen és az erőteljes nemzetközi nyitottságon túl, amelyben persze osztozunk a kelet-közép-európai térség hasonló hátterű társ-nemzeteivel. Ami ezeken felül nálunk – és náluk is – megvolt még negyedszázada, az a viszonylag jó képzettségi szint, a nyugati bérköltségek töredékéért, ez viszont idővel felszívódott
– részletezte a komparatív előnyök megtalálásának nehézségeit a Portfolionak Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök. "Részben jó okból (szívódtak fel az előnyök - a szerk.), a kereseti szint emelkedése miatt – amit nálunk részben elfedett a trendszerűen reál-leértékelődő nemzeti valuta –, részben pedig sajnos azért, mert az a bizonyos képzettségi színvonal, azon belül a volt tervgazdaságokra jellemző hangsúlyos természettudományos, mérnöki, általános ipari tudás idővel megkopott, az európai migrációs folyamatok során részben elvándorolt."
Nem az államnak kell megtalálni a következő bajnokot
A hazánkra jellemző specifikus folyamatokon kívül átfogóbb jelenségek is megnehezítik a lehetséges kitörési pontok megtalálását. "Az a személyes tapasztalatom, hogy kiemelt ágazatokat már sokkal nehezebb kijelölni a mai globalizált és erősen geopolitikai érdekek mentén szeletelődő világban, mint mondjuk a 70-es évek Ázsiájában vagy az elmúlt 20 év Kínájában, és még ezekben az országokban sem volt mellékhatásoktól mentes a folyamat (lásd kínai ingatlanlufi)" – fejtegette Becsey Zsolt, az UniCredit vezető közgazdásza a hatékony iparpolitika buktatóit.
"Ugyanitt fontos, hogy mivel Magyarország méretéből adódóan is technológiakövető, egy-egy átfogóbb technológiára specializálódni, és azt államilag támogatni kockázatos. A kutatóintézetek sem államhatárok között gondolkodnak együttműködésekben, hanem legalább EU-keretekben. Sok uniós szintű kutatási program van, nem biztos, hogy sok nemzeti programban érdemes ezek mellett gondolkodni."
Éppen ezért volt kifejezetten jövőromboló, hogy az előző kormány az egyetemi modellváltást olyan módon hajtotta végre, amivel elérte, hogy 2022 végétől ezeket az intézményeket elzárták az új uniós támogatási szerződések megkötésének lehetőségétől. Ez többek közt azt jelenti, hogy a hazai alapítványi egyetemek nem, vagy csak sokkal korlátozottabban vehetnek részt uniós kutatási együttműködésekben. A kekvákat érintő átalakítás után azonban hamarosan megszűnhet ez a korlátozás.
"Egy újabb szempont, hogy nemzetközi betagozódásunk nyomán az innovatív munkaerő nagy része olyan multinacionális vállalatoknál dolgozik, amelyek egy globális termelési lánc részeként tekintenek a leányvállalatukra, így kevés a valódi piaci end-to-end folyamatot átlátó szakember, aki létrehozhatná a következő magyar sikersztorikat. Ha belegondolunk, önálló magyar multi-spinoff projektből nagyon keveset láttunk az elmúlt években" – tette hozzá a szakértő.
Összességében a finanszírozási és fejlesztő közbeszerzési intézményi keretek megteremtésében kellene gondolkodni, és kevésbé a következő „nagy durranás” megtalálásában. A világ elég bonyolult így is, ne az állam akarja megfejteni azt, mert csak kevés ország volt igazán sikeres benne.
– zárta a gondolatmenetet Becsey. "Bár bizonyosan létezik már ma is az új vállalkozásoknak az a sokasága, amelyből kipattanhatnak a jövő növekedési sztárjai, de ezek identifikálásához és értelmes támogatásához a kormányzatnak nincsenek tényleges eszközei. Ami segít, az szinte közhelyszerű: legyen színvonalas általános oktatás és szabad akadémiai klíma, hozzá lehessen férni az állami közbeszerzésekhez, és ne kelljen attól tartani, hogy hatalomközeli cégek elnyomják-kisajátítják a feltűnően dinamikus új kezdeményezéseket" – értett egyet Bod Péter Ákos.
A nagy durranás megtalálása Magyarországnak sem sikerült túl fényesen, elég csak a 2022 második fele utáni stagnáló időszakra gondolnunk, amiben vastagon benne volt az autó- és akkumulátoripar szenvedése. "A keleti nyitás egészében elhibázott ügy volt gazdasági vonatkozásban, politikailag nem különben. A magyar kis, közepes és nagyobb magáncégeknek a messze távoli nagy piacokra való bejutásra nincs esélyük, pláne állami-politikai háttér nélkül. Az ide állami támogatással betelepített keleti megacégektől pedig nem remélhető tovaterjedő (előre és hátra nyúló) együttműködési hatás, technológia-átadás és egyéb olyan modernizáló-dinamizáló kisugárzás, amelyhez egyébként a kulturálisan és földrajzilag közelebb levő nyugati partnerek esetében is évtizedek kellettek" – vélekedett Bod Péter Ákos.
Akkor mit lehet tenni?
"Egy másik célirány – és szerintem ez sokkal többet hozhat (egy-egy ágazat kijelölésénél - a szerk.) – a szélesebb társadalmi hasznossággal kecsegtető projektek támogatása, legyen az smart city, digitális egészségügyi megoldás vagy más" – hozott példákat Becsey Zsolt olyan területekre, amelyek a szociális célok szolgálatán felül exportálható tudás létrehozásával is kecsegtetnek.
Ha pedig a niche területeket szeretnénk megtalálni, ahol Magyarország kiemelkedhet, akkor "a rejtett nemzeti bajnok koncepciót vinném tovább. Az osztrák példa is megmutatja, hogy bár nincs (vagy csak elenyésző számban) az országnak látványos, a világ minden pontján ismert brandje, niche piacokon mégis egyeduralkodó vagy domináns szerepet töltenek be az osztrák cégek, amelyek sokszor családi tulajdonban vannak" – mondta az elemző.
"A Magyar Nemzeti Bank is kutatott a témában: ők 1100 innovációvezérelt vállalatot azonosítottak, amelyek a magyar GDP-növekedés ötödét tették ki. Az ilyen vállalatok létrejöttéhez rugalmas finanszírozás szükséges, ennek ökoszisztémáján érdemes dolgozni. Érdekesség, hogy az MNB által megtalált vállalatok nagy többsége a tudásintenzív szolgáltatások terén helyezkedik el, és amelyek gyártó tevékenységet folytatnak, azoknál sem a szokásos autógyártás és elektronika köszön vissza, hanem a sokkal kevésbé divatos fémszerkezetgyártás vagy a fémmegmunkálás. Valószínűleg kevés (szak)politikus jelölte volna ki pont ezeket az ágazatokat, ha megkérdezték volna őket, hogy milyen kiemelt ágazatokat támogasson az ország."
Becsey itt minden bizonnyal a jegybank 2023-as Növekedési jelentésére gondol. "Azokat a vállalatokat tekintjük HIDE-nak, amelyek valamilyen innovációserőfeszítéssel, vagy eredménnyel jellemezhetők (szabadalommal, levédett márkával, K+F ráfordítás miatti adójóváírással, vagy K+F-hez kapcsolódó kormányzati támogatással), emellett pedig vagy gyorsan növekvő (ún. gazella) státuszban vannak, vagy bár már nincsenek gazella státuszban, de erős exportteljesítményt mutattak" – írta az MNB a magyar innovációvezérelt vállalatok azonosításának módszeréről.
"Ezek a vállalatok érett (9-12 éves), túlnyomó részt hazai tulajdonban álló vállalatok. Tevékenységi körüket tekintve 43 százalékuk speciális szaktudást igénylő, szűk iparágakban működik. A HIDE-cégek gyakrabban találhatók olyan tudásintenzív tevékenységkörökben, mint a természettudományi és műszaki kutatás-fejlesztés, a számítógépes programozás, a mérnöki-műszaki-üzletviteli-informatikai szaktanácsadás, a speciális termékek gyártása és (nagy)kereskedelme, valamint a kreatív alágazatok" – sorolták a kutatásban az innovatív hazai cégek jellemzőit.
Ezzel egybevágóan Szentirmai Gábor, a Heal Partners M&A ügyletekkel foglalkozó vállalat igazgatója arról írt a Portfolionak, hogy jelentős növekedési potenciál rejlik a szoftverfejlesztésben és az informatikai szolgáltatásokban.
Az elmúlt két évtizedben több magyar alapítású szoftvervállalat (pl. Graphisoft, LogMeIn, Prezi, NNG, Ustream vagy Starschema) is bizonyította, hogy Magyarország képes nemzetközileg versenyképes technológiai termékek és vállalatok létrehozására. A kihívást ma már nem a fejlesztői tudás hiánya, hanem ezen sikerek rendszeres újratermeléséhez szükséges innovációs ökoszisztéma, finanszírozási környezet és nemzetközi piacra lépési támogatás megerősítése jelenti.
"A balti országok vagy Izrael példája jól mutatja, hogy egy stabil innovációs környezet és célzott támogatási rendszer jelentősen hozzájárulhat a technológiai vállalkozások nemzetközi sikeréhez" – tette hozzá.
Az informatikai szektor potenciáljára hívta fel a figyelmet az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) is. Szerintük lehetőséget jelenthet a mesterséges intelligencia és AI-támogatott szoftverfejlesztés területe, ahol "Magyarország erőssége várhatóan nem az alapmodellek fejlesztése lesz, hanem az alkalmazott AI-megoldások, valamint az AI-támogatott szoftverfejlesztés. [...] Különösen nagy lehetőség rejlik azokban a megoldásokban, amelyek segítik a vállalatokat a meglévő rendszereik modernizálásában és fenntartásában. Jó példa erre a Kodesage (magyar vállalat - a szerk.) megközelítése, amely mesterséges intelligencia segítségével támogatja a belső fejlesztésű szoftverek dokumentálását, ezáltal javítva azok fenntarthatóságát és meghosszabbítva életciklusukat."
Emellett az általunk megkérdezett szakértők közt lényegében arról is konszenzus alakult ki, amit Szentirmai úgy fogalmazott meg, hogy "az egyik legerősebb hazai kitörési pontot a gyógyszeripar jelentheti, amely már jelenleg is Magyarország egyik legversenyképesebb ágazata. A kutatás-fejlesztési kapacitások további erősítésével a hazai gyógyszeripar és a biotechnológia nemzetközi szerepe tovább növelhető."
A magyar gyógyszeripar hagyományosan erős, és ehhez egyre több digitális egészségügyi megoldás, adatvezérelt kutatás és AI-alapú diagnosztikai fejlesztés kapcsolódik
– emelte ki az AmCham. "A nagy szereplők (Richter, Egis) mellett különösen érdekesek a kisebb, innovatív biotechnológiai vállalkozások, amelyek nemzetközi szinten is versenyképes szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor méretük még viszonylag korlátozott."
"A magyar gyógyszeripari hagyományokra építve egyre több vállalkozás foglalkozik diagnosztikai eszközökkel, digitális egészségügyi megoldásokkal és speciális orvostechnikai fejlesztésekkel. Az elmúlt időszak Nobel-díjjal kitüntetett tudósai, kutatói is erősítik azt a nemzetközi szinten is mérhető színvonalat, amit Magyarország ezeken a területeken képvisel" – vélekedett ezzel egybecsengően dr. Hubbes Eszter, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnökségi tagja, a Hubbes és Kovács Ügyvédi Iroda partnere.
Magyarország földrajzi elhelyezkedése szintén stratégiai előny. Az Európai Unió tagjaként stabil jogi és gazdasági környezetet biztosít, miközben logisztikai szempontból is fontos összekötő pozícióban van
– tette hozzá Hubbes. Ez nem csupán elméleti előny, Szentirmai Gábor azonban hangsúlyozta, hogy a kiaknázásához elengedhetetlen a közlekedési, logisztikai és digitális infrastruktúra fejlesztése. A Heal Partners igazgatója ennek kapcsán egy radar alatti sikersztorira is felhívta a figyelmet, amely "mérete miatt kevésbé ismert, de szakmai szinten elismert szoftvercég (Nexogen – AI alapú logisztikai szoftvermegoldás fejlesztő csapat) esete, ami az európai óriás Transporeon érdeklődését keltette fel, majd a NASDAQ-on jegyzett Trimble része lett."
Az eddig soroltakon kívül az AmCham a nagy potenciállal kecsegtető niche területek közt emlegette az űripart, mivel "Magyarország több évtizedes hagyományokkal rendelkezik az űreszközök fejlesztése, a sugárzásmérés, valamint a műholdas technológiák területén", továbbá a biztonságtechnológiát és kiberbiztonságot. Hubbes Eszter emellett arról beszélt, hogy "erősödő terület az ipari mesterséges intelligencia, különösen a gyártásoptimalizálás és a minőségellenőrzés területén alkalmazott AI-megoldások fejlesztése."
Hiányos árucikk a vállalkozószellem
A magyar gazdaság problémája nem pusztán az, hogy nehéz megtalálni a jövő ígéretes ágazatait, hanem az is, hogy a jó ötletekből túl ritkán lesz gyorsan növekvő, nemzetközi piacra lépő vállalkozás. Az MNB kutatása megállapította, hogy "a finanszírozás kritikus pontnak bizonyult az innovatív és innovációvezérelt vállalatok körében", azonban ezek jelenleg inkább konvencionális módszerekkel történnek (pl. banki hitel), és csupán az általuk megkérdezett válaszadók harmada tartotta elérhető lehetőségnek a kockázatitőke-befektetést.
"Az elmúlt években a magyar kockázati- és magántőkealapok több százmillió eurót fektettek be magyar vállalkozásokba, támogatva azokat az ambiciózus startupokat és növekedési fázisban lévő cégeket, amelyek a technológiai fejlődés, az exportbővülés és a magas hozzáadott értékű munkahelyteremtés motorjai" – írta lapunknak Hubbes Eszter. "Befektetői szemmel fontos tényező az is, hogy a hazai startup-ökoszisztéma és a kockázatitőke-piac az elmúlt években jelentősen fejlődött, egyre több olyan co-investment van, ahol a magyar piaci szereplők nemzetközi partnerekkel közösen fektetnek be, nemcsak a régióban." Annak ellenére azonban, hogy a piac érettebbé vált, negatív tendenciákat is láthatunk.
A 2023–2025 közötti piaci fejlemények jól mutatják, hogy a magyar startup ökoszisztéma jelentős átalakulási időszakon megy keresztül. Miközben továbbra is születnek nemzetközi szinten is versenyképes, nagy növekedési potenciállal rendelkező magyar vállalkozások – mint például a SEON –, a befektetési aktivitás összességében szűkül, és egyre erősebben látható a korai fázisú startupok utánpótlásának gyengülése
– tette hozzá Hubbes. "A teljes befektetési volumen alakulását néhány kiemelkedő tranzakció jelentősen befolyásolja, miközben a tranzakciószám csökkenése és a seed szakasz visszaesése arra utal, hogy a piac kihívása nem pusztán mennyiségi, hanem szerkezeti jellegű. Ez hosszabb távon a növekedési fázisba jutó vállalkozások számának csökkenéséhez vezethet."
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) nemrég kidolgozott egy szakpolitikai javaslatcsomagot, amivel tenni lehetne a kedvezőtlen trend ellen.
Az államnak a fenti területeken kívül is lehet további keresnivalója: ahogyan az MNB már említett kutatásában megállapították, "az innovatív vállalatok, vállalkozók sokkal kockázatvállalóbbak a hazai átlagnál: elfogadják a hibázás lehetőségét – arra tapasztalatszerzésként tekintenek. Ez a felfogás azonban nem általános azok körében, akik vállalkozást kívánnak létrehozni." Ha tehát szeretnénk több innovatív céget, akkor érdemes lenne már az oktatásban is ezt a szemléletet erősíteni, és nem egy olyan értékelési rendszert működtetni, ami arra kíváncsi, hogy mit nem tudnak a diákok.
Összességében tehát Magyarország gazdasági helyzete nem egyszerű, de nem is reménytelen. Rövid távon arra van szükség, hogy elkezdjünk visszaintegrálódni az európai kutatói ökoszisztémába, illetve, hogy a gazdaságpolitika legyen kiszámíthatóbb és következetesebb – mindkettőre láthatunk már most törekvéseket a Tisza-kormánytól. Segíthetnek a kockázatitőke könnyebb bevonását célzó változtatások is, a vállalati méretnövelés és az exportpiac szerzés érdekében.
Hosszabb távon nem megspórolhatóak a nagy szociális rendszerek, mint az egészségügy és az oktatás átfogó reformjai sem. Reményt jelenthet, hogy ha a pozitív folyamatok elindulnak, akkor könnyen öngerjesztővé válhatnak: Lengyelországban például azt láthatjuk, hogy a vándorlási egyenleg igenis megfordítható. Máshogyan megfogalmazva: ha az embereknek adunk egy perspektívát, amiben elképzelhető egy prosperáló élet a hazájukban, akkor előbb-utóbb elkezdenek visszatérni. Ha a legképzettebb magyarok elkezdenének hazatérni, akkor rögtön könnyebbé válna az ország közös jövőjének építése is.
Forrás: www. portfolio.hu
2026.06.10.
Már túl drágák vagyunk ahhoz, hogy pusztán olcsó munkaerővel versenyezzünk, de még nem elég erősek ahhoz, hogy tömegével jöjjenek létre nálunk magas hozzáadott értékű, nemzetközileg versenyképes cégek. A magyar gazdaság egyik legnagyobb kérdése ma az, hogyan lehet kitörni ebből a köztes állapotból.
Tovább »