A Kormány mai ülésén áttekintette a Brüsszelnek benyújtandó, következő hét éves EU-s költségvetési időszak keretprogramjait és véglegesített nyolc operatív programot. Az új fejlesztéspolitika vezérelve a közvetlen gazdaságfejlesztés súlyának növelése, a Kormány korábbi ígéretének megfelelően a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program), TOP (Területfejlesztési Operatív Program) és VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) programokra a rendelkezésre álló mintegy 7500 milliárd forintos forrás 60 %-a jut.
Sikerként kell elkönyvelni, hogy a Magyar Kormány az uniós alapokból Budapest számára a Brüsszel által engedélyezett maximális összeget tudta nyújtani. Az Európai Bizottság alapvetően a konvergencia régiók fejlesztését preferálja, de a magyar gazdaság speciális helyzetéből adódóan kulcsfontosságú, hogy Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalkozások is hozzájussanak az uniós alapok nyújtotta forrásokhoz.
A TOP jelentős változást hoz a hazai fejlesztéspolitikába. Míg eddig a centralizált döntéshozási folyamatok lassíthatták bizonyos helyi projektek megvalósulását, addig a megyei döntéshozók bekapcsolásával garantálható a helyi igények maximális figyelembe vétele. Azaz, a pénzek felhasználásáról mostantól a helyi közösségek, az önkormányzatok döntenek, csak a központi koordináció marad a Kormányzatnál.
A Kormány döntésének megfelelően a Széchenyi 2020 az alábbi operatív programokból áll:
(Miniszterelnökség, Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárság)
2026.08.27.
A régió országai két évtized alatt látványosan felpörgették szabadalmi aktivitásukat, de az innovációs verseny korántsem lett kiegyenlítettebb. Szlovénia messze a mezőny előtt jár, miközben Magyarország hiába növelte közel háromszorosára az egymillió lakosra jutó bejelentések számát, a régiós rangsorban mégis hátrébb csúszott. Megmutatjuk, hogyan rajzolódott át két évtized alatt a BB tengely innovációs térképe.
Tovább »