Varga Mihály hangsúlyozta: a magyar gazdaság előtt kitárultak a lehetőségek, és - a négy évvel ezelőtti állapottal ellentétben - a gazdaságpolitikának nem a válságkezelés, vagy az azonnali csődhelyzet elhárítása az alapvető célja.

Kiemelte az újraiparosítási politika kidolgozását és végrehajtását annak érdekében, hogy Magyarország legyen a régió egyik legversenyképesebb országa, és növekedési központtá váljon. Varga Mihály elmondta: a vállalkozásokat tevékenységük bővítésére és egyre gyorsuló innovációra ösztönzik majd, miközben törekednek az európai uniós források hatékony felhasználására, és továbbra is fegyelmezett költségvetési- és pénzügypolitikát folytatnak.

Hozzátette, hogy a következő években is 3 százalék alatti hiányt terveznek, emellett az államháztartási kiadásokat és bevételeket is úgy határozzák meg, hogy azok minél inkább támogassák a gazdaság növekedését és a foglalkoztatás bővülését. Az államadósságról szólva elmondta, hogy miután sikerült megállítani az adósság növekedését, a jövőben az adósság és a devizaadósság arányának csökkentése a cél.

Varga Mihály az adórendszerrel kapcsolatban jelezte azt is, hogy az utóbbi 4 évben végrehajtott adóváltozások fennmaradnak, sőt "költségvetési mozgástér figyelembe vételével az adók kedvező irányba módosulhatnak", amellett továbbra is cél a munkát terhelő adók csökkentése, a gyermeknevelés kiemelt támogatása. Hozzáfűzte, hogy a Munkahelyvédelmi akciótervet folytatni kívánják, és a fogyasztási típusú adók szinten tartásával is számolnak.

A miniszter az új iparstratégiával kapcsolatban elmondta: a kormány elsődleges célja az ipari termelés fokozása, hiszen ez adja Magyarország gazdasági teljesítményének 23 százalékát. A kormány a nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatokat, valamint az ország szempontjából fontos területeket, így például a turizmust, az élelmiszeripart, a logisztikát támogatja majd.

Az újraiparosítás középpontjában a kiemelkedően teljesítő iparágak, a járműipar, az elektronikai ipar, a logisztika támogatása áll, és célzottan segítik majd a feltörekvő iparágakat is, kiemelt figyelemmel az egészségiparra - ismertette Varga Mihály.

Mint mondta, ezekhez a célokhoz vállalkozásfejlesztési programok is társulnak majd, és a 2014-2020-as időszakban a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztési célokra fordítják majd, és kiemelt szerepet kap a gazdasági szereplők verseny- és exportképességének javítása, a foglalkoztatottság és a mikrohitelezés bővítése, valamint a gazdasági növekedést elősegítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

Varga Mihály elmondta: folytatni fogják az adminisztrációs terhek csökkentését is, ezzel kedvezőbb helyzetbe hozva a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokat. Tőkeerős, döntően hazai irányítás alatt álló, szigorúan szabályozott bankrendszert szeretnének kialakítani Magyarországon, és tartósan rendezni szeretnék a devizaadósok problémáját - fejtette ki, hozzátéve, hogy "reményeink szerint a Kúria döntése után erre hamarosan sor kerülhet".

Varga Mihály a sajtótájékoztatón bemutatta az NGM hét államtitkárát. A pénzügyekért felelős államtitkári poszton Orbán Gábor, a munkaerőpiaci és képzési államtitkári poszton pedig Czomba Sándor marad, és nincs változás a közigazgatási államtitkári poszton sem: Gondos Judit marad az államtitkárság vezetője.

Tállai András, a Belügyminisztérium volt önkormányzati államtitkára lesz a parlamenti államtitkár, Banai Péter Benő pedig az államháztartásért felelős államtitkárságot irányítja a jövőben. A belgazdaságért felelős államtitkárságot Glattfelder Béla vezeti, aki eddig európai parlamenti képviselő volt. Az uniós források felhasználásáért felelős államtitkári posztot Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági miniszter volt kabinetfőnöke tölti be.

Gondos Judit közigazgatási államtitkár kiemelte, hogy munkája során a minisztérium működéséhez és a célok megvalósításához szükséges feltételeket biztosítja majd, és összehangolja az államtitkárok munkáját. Tállai András hangsúlyozta, hogy parlamenti államtitkári teendői mellett költségvetési, illetve adózási kérdésekkel is foglalkozni szeretne.

Banai Péter Benő, aki az államháztartásért felelős államtitkár lesz, elmondta: elsődleges feladata a stabil államháztartás és a 3 százalék alatti hiánycél megtartása, és a hiánycélt csökkenő pályán kell tartani a következő években annak érekében, hogy az államadósság tovább csökkenjen. Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkárként a kialakított adórendszer finomhangolását végzi majd, az átalakulóban lévő pénzügyi szektorban egy stabil és tőkeerős, többségi magyar tulajdonú bankrendszer építését segíti majd. Czomba Sándor a munkaerőpiaci és képzési államtitkárként a szakképzési ügyekért is felel majd, és célja, hogy a foglalkoztatottak száma tartósan 4 millió felett maradjon, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alá csökkenjen.

Rákossy Balázs az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárságot vezeti majd, és szeretne egy olyan átlátható, költséghatékony rendszert kialakítani, amely a pénzeket a megfelelő időben és helyre juttatja el. Glattfelder Béla külföldi elfoglaltsága miatt nem volt jelen.

(MTI, Nemzetgazdasági Minisztérium)