Magyarországnak a térség kutatási és innovációs centrumává kell válnia, a kormány tervei szerint a területre fordított összeg rövid időn belül a GDP 1,8 százalékára nő - hangsúlyozta Kurucz Éva kormányszóvivő a Pálinkás Józseffel (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos) közösen tartott sajtótájékoztatón.

Kurucz Éva elmondta: lezárult a társadalmi egyeztetés a kutatás-fejlesztés és innováció 2020-ig szóló fő irányairól, és ennek alapján készült el a kabinet szerdai ülése elé kerülő intelligens szakosodási stratégia.

Ez a stratégia nélkülözhetetlen feltétele a 2014-20 közötti időszakban a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható több mint 700 milliárdos uniós forrás lehívásának - mutatott rá a kormányszóvivő. Elmondta, hogy a kormány tervei szerint rövid időn belül a jelenlegi 1,4-ről 1,8 százalékra növelik az erre a területre fordított GDP-arányos költést, mert – ahogyan fogalmazott – hazánknak a térség kutatási és innovációs centrumává kell válnia. Kurucz Éva hozzátette, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozása ezt a célt szolgálja.

Pálinkás József leszögezte: Magyarország számára kitörési pontot jelent a kutatás-fejlesztés, a hivatal “kormányzati ciklusokon átívelően” látja majd el a terület irányítását, “koordinációját az uniós és hazai források tekintetében”.

Az új szervezet létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy több pénz jut a következő években kutatás-fejlesztésre, melynek – jegyezte meg – mindenekelőtt a gazdasági fejlődést kell szolgálnia.

Létrehozzák emellett a kutatás-fejlesztési és innovációs alapot, amelyből az alap-, és alkalmazott kutatásokat, valamint az innovációt fogja finanszírozni a kabinet.

Pálinkás József azt mondta, hogy az intézményrendszer változatlan marad, a gazdaságban, az egyetemeken, kutatóintézetekben lévő kutatási műhelyek fenntartása továbbra az érintett fenntartók feladata lesz.

Pálinkás József hangsúlyozta: az új hivatal katalizátora kíván lenni a folyamatnak, hogy ne pusztán ágazati érdekek mentén és folyamatos átszervezésekkel történjen a kutatás-fejlesztés kezelése. A rendelkezésre álló források nominálisan is nőnek majd, és hatékony felhasználás mellett sokkal jelentősebb összegek juthatnak a tényleges kutatás-fejlesztésre.

Pálinkás József ehhez bizalmat kért a kutatás-fejlesztés szereplőitől, a vállalkozásoktól, az egyetemektől és a kutatóintézetektől egyaránt.

Kitért arra is, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) forrásai az új alaphoz kerülnek, az OTKA-iroda munkatársai átkerülnek az új hivatalba. Az OTKA a kutatástámogatás területén mind szervezetileg, mind a támogatások odaítélésében, mind a pályázati eljárásokat tekintve példamutató - állapította meg. Jelezte: a források odaítélése az OTKA eddigi, megszokott metódusa alapján történik majd, és ezt a támogatási kultúrát az egész alapnál szeretnék meghonosítani. Arra biztatott minden magyar kutatót, hogy pályázzon az OTKA-felhívásokra.

Megjegyezte: a jelenlegi kutatási és technológiai innovációs alap támogatási módja ugyanakkor gyakran zűrzavaros volt, a jövőben ahol jobb pályázatok vannak, oda jut majd több pénz. Azt ígérte: átláthatóbb és gyors rendszerben történik majd a források odaítélése.

Forrás és további információk: itt