Pontosan mely esetekben mentesül a kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cég a közbeszerzési kötelezettség alól - hangzott el a Portfolio szakmai felvetésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mai háttérbeszélgetésén. Ez a téma az eddigi nyertes támogatási döntések alapján több száz magyar céget és intézményt érint, de ennél is több, közel 2700 céget érint egy szintén általuk felvetett téma (valóban bekerül-e az új állami projektértékelői rendszerbe a prototípusos pályázat értékelése), amelynek kimenetele a jelek szerint még több hónapnyi vita után sem dőlt el az államigazgatás berkein belül. Az is kiderült, hogy a 30 milliárd forintnyi EU-pénzből felálló, innovációs célú kockázati tőkealaphoz a Magyar Fejlesztési Bank is hozzáadna további 20 milliárd forintos saját forrást. 

Megszülettek az első körös eredmények

A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban tavaly és idén meghirdetett kutatás-fejlesztési és innovációs célú EU-s pályázatokra eddig 1189 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, amelyek közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kapcsán 172 milliárd forintnyi támogatói döntés született - emelte ki a pályázatok első körének fontos eredményeként a mai háttérbeszélgetésen Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke emlékeztetett a napokban kihirdetett GINOP-2.1.1. Vállalatok KFI tevékenységét támogató pályázat eredményeire, de bemutatta a többi GINOP-pályázat eddigi előrehaladását és eredményeit is.

A további eredmények között jelezte: 2 milliárd forintnyi támogatási igénynél már megszületett a szakpolitikai javaslat a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) kapcsán, illetve a hazai finanszírozású Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból már 16,8 milliárd forintnyi kifizetésről született meg a támogatói döntés. Megjegyezte azt is, hogy a GINOP-2.1.1 tükörpályázatának mondható, a közép-magyarországi kkv-knak és nagyvállalatoknak kiírt Vállalati KFI_16 kódszámú pályázat első benyújtási szakaszára - amely augusztus 17-én zárult - 237 pályázat érkezett 60 milliárdos támogatási igénnyel, noha a felhívás teljes keretösszege 21 milliárd forint.

Nagy horderejű döntés jön a napokban

A beszélgetés keretében arra a piacon keringő szakmai bizonytalanságra is rákérdeztek, hogy hogyan kell értelmezni a Közbeszerzési törvény (Kbt.) azon szakaszát, amely a 25 millió forint feletti támogatástartalom felett közbeszerzési kötelezettséget ír elő a nyerteseknek, de kivették ennek hatálya alól a kutatás-fejlesztési célra megnyert támogatásokat. Az értelmezési bizonytalanság lényege az, hogy 

·   az egyik értelmezés szerint, ha a projekt 25 millió forint feletti támogatás-tartalma teljes egészében KFI célú, akkor nem kell közbeszerzést kiírni

·    a másik értelmezés szerint, viszont ha van olyan költségelem a nyertes projektnél, ami nem közvetlenül KFI célú, de a konkrét KFI projekthez kötődik (pl. kötelező pályázati kommunikáció, projektmenedzsment díj), akkor az egész, 25 millió forintot meghaladó támogatás-tartalomra ki kell írni a közbeszerzést.

Ez azért fontos és egyúttal nagy horderejű, mert a közelmúltban nyertesnek hirdetett KFI célú uniós pályázatok nagy részének megkezdését, illetve a támogatások kifizethetőségét (és gyorsaságát is) lényegesen befolyásolja a kimenetel. Ha ugyanis kiderül, hogy szigorúan kell értelmezni a Kbt. idevágó részét (kizárólag a közvetlenül KFI-célú támogatási rész mentesül a Kbt. hatálya alól), akkor sok cég még a 4-6 hónapig is eltartó közbeszerzési kötelezettség kiírásával szembesül, ami a projektek megvalósítását, illetve a támogatások kifizethetőségét is érdemben lassíthatja.

Még mindig nem dőlt el egy 2700 céget érintő vita

A beszélgetésen kiderült, hogy egy másik, 2700 kkv-t érintő, az állam berkein belül hónapok óta zajló vita még mindig nem került nyugvópontra.

Bár korábban több forrásból is úgy lehetett tudni, hogy a GINOP-2.1.7 kódszámú, prototípus fejlesztést támogató uniós pályázat 170 milliárdos ügyhalmaza már „bemegy” az új állami projektértékelői rendszerbe, azaz a pályázatok benyújtását követően változtatnák meg az értékelési szisztémát, Pálinkás József jelezte: ő határozottan amellett van, hogy ezt a pályázatot még a régi értékelési rendszer keretei között értékeljék.

Utóbbi azt jelentené, hogy csak az Irányító Hatóság nagy tapasztalattal rendelkező szakmai stábja bírálná el, nem pedig az új értékelői közösség, amelyben a külsős szakértők és az IH-s értékelők egyfajta hibrid rendszere jön létre. Pálinkás azért érvel a régi rendszer szerinti értékelés mellett, mert ilyen nagy pályázati darabszám mellett, az új rendszer felállítási időigényét is figyelembe véve, nagyon sokáig elnyúlna az értékelések megszületése. A várható eredményhirdetés potenciális idejét firtató kérdésünk kapcsán nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.

Arra a felvetésre, hogy az eredményhirdetés már így is jócskán elhúzódott, ami egyes kkv-knál a likviditási helyzet megromlásához, szélsőséges esetben a tönkremenetel szélére kerüléshez is hozzájárult, Pálinkás határozottan kijelentette:

Ha egy cég csak arra jött létre és azért tervez kutatás-fejlesztési projektet, hogy leszívja a fejlesztési forrásokat, akkor az menjen tönkre. Ha valódi KFI tevékenységet végez egy cég, akkor annál át kell tudni hidalni azt, hogy csúszik a támogatói döntés.

Hozzátette: nem helyes az a vállalati magatartás, amely szerint az éves árbevétel többszörösét elérő KFI támogatási igényt nyújt be egy cég és érzékeltette: az a pályázati biznisz, amely a 2007-2013-as ciklusban jellemző volt Magyarországon, nem folytatódhat.
 

Nem érdemes trükközni

A pályázóknak szóló tanácsok kapcsán határozottan kijelentette: érdemes kerülni a pályázatírók tanácsára felnagyított támogatási igényt (túlárazott projektek), a valódi KFI tartalom nélküli, gazdasági tevékenységnek álcázott projektötleteket és egyéb, a felhívások konkrét céljától eltérő projektötletek benyújtását, mert ezeket minden esetben ki fogják szűrni.

Érdemes megjegyezni, hogy ez a szempontrendszer azon KFI témájú komplex uniós pályázatok esetében érvényesülhet erőteljesen, melyeknél az Irányító Hatóság (amely ténylegesen kiírja a pályázatot, azaz az NGM Irányító Hatósága) KFI szakpolitikai véleményt ír elő, azaz a pályázat benyújtása előtt az adott projektgazdának ki kell kérnie az NKFIH szakpolitikai véleményét. Ha ezt megkapja, csak ennek az erős szakmai szűrőnek a birtokában lehet egyáltalán benyújtani a támogatási igényt az Irányító Hatóságnak.

A szigorú KFI szakmai szűrő jelentőségét mutatja, hogy a GINOP-2.1.1 Vállalati KFI pályázatnál felmerültek kedvezőtlen visszhangok is a pályázati piacon azzal kapcsolatban, hogy egyes projektek tényleges innovációs tevékenységre kaptak-e több százmillió forintnyi támogatást.

50 milliárdos kockázati tőkealap készülődik

Egy közelmúltbeli kormányhatározat tartalma is szóba került a háttérbeszélgetésen: eszerint a 30 milliárd forintos, uniós forrásból létrehozandó kockázati tőkealap (amelynek szakmai felelőse az NKFIH) forrásait Pálinkás József jelzése szerint várhatóan ki fogja még egészíteni egy 20 milliárd forintos forrás a Magyar Fejlesztési Banktól is, de érzékeltette, hogy a kockázati tőkealapok témakörben még zajlanak további egyeztetések. Az 50 milliárdos alap várhatóan jövő tavasz körül kezdi meg a működését, azaz nyár körültől már tudja fogadni a potenciális befektetési célpontokkal kapcsolatos ajánlásokat. 

Forrás: www.portfolio.hu