November 12-én jelent meg az OECD Tudomány, Technológia és Ipar: 2014. évi kilátások (STI Outlook 2014) című kiadványa. Az OECD által kétévente kiadott tanulmány a tudomány, technológia és innováció szakpolitikáiban megfigyelhető fő trendeket vizsgálja az OECD-tagállamokban és a legnagyobb feltörekvő gazdaságokban.

A tanulmány szerint a legújabb technológiai fejlesztések a globális kérdésekre (klímaváltozás, elöregedő társadalmak, élelmiszerbiztonság) és a termelékenység növekedésre (pl. új gyártási folyamatok) koncentrálnak, a környezetvédelmi és társadalmi aggályok pedig specifikus kihívásokat és lehetőségeket teremtenek a tudományos, technológiai és innovációs (TTI) politikák számára.

Az OECD‑országok 2008–2012 közötti 1,6%‑os bruttó K+F ráfordításai mindössze a felét tették ki a 2001–2008 közötti ráfordításoknak. Az európai országok egyre nagyobb eltéréseket mutatnak: egyesek (pl. Németország és Dánia) jó úton haladnak a GDP‑arányos K+F költéssel kapcsolatos céljaik elérése felé, míg mások (pl. Portugália, Spanyolország) egyre távolabb kerülnek ettől. Ezzel szemben Kína megduplázta K+F ráfordításait 2008 és 2012 között, így 2019-re a világ vezető hatalma lehet K+F ráfordítások tekintetében.

Globális szinten jellemző, hogy az üzleti K+F jelentős mértékű állami támogatása elősegítette a válság hatásának tompítását. Az állami támogatás szintje jóval magasabb az egy évtizeddel korábbinál, főként a nagyobb mértékű K+F adókedvezményeknek köszönhetően. A közvetlen finanszírozás és az adókedvezmények együttesen 10–20%‑át teszik ki az országok üzleti K+F ráfordításainak, illetve néha még ennél is többet. A jelentés figyelmeztet azonban arra, hogy az állami finanszírozás továbbra is nagyon szűkös a legtöbb országban, így korlátozottabbá vált az állam azon képessége, hogy az alacsonyabb üzleti K+F ráfordításokat közpénzekből kompenzálják, ahogy ezt a gazdasági válság idején tették.

A tanulmány hazánkkal kapcsolatban hangsúlyozza az ipar rendkívül erős szerepét a K+F-ben, ami a globális nagyvállalatokon keresztül a hazai K+F szektor nemzetközi kötődését is erősíti. Szintén pozitívumként említi az innovatív induló (start-up) vállalkozások számára kialakított támogató környezetet.

A kitekintő ugyanakkor a magyar K+F rendszer – egyelőre még – gyenge pontjaként azonosítja a felsőoktatás és az ipar kapcsolatát. Emellett a negatívumok közé sorolja még, hogy az államilag finanszírozott kutatóhelyek tudományos és kutatási eredményei továbbra is nehezen jutnak el a vállalati szektorig, így ezek eddig alacsony szinten hasznosulhattak a gazdaságban.

A kiadvány a http://www.oecd.org/science/oecd-science-technology-and-industry-outlook-19991428.htmoldalon online olvasható.

További információ:

Hlács András
NIH Stratégiai Főosztályának szakmai tanácsadója, OECD delegált
E-mail: andras.hlacs@nih.gov.hu