Karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből

A Portfolio kalkulációi szerint decemberben összesen 780 milliárd forintnyi támogatás ömlött be a magyar államkasszába. Ez példátlanul magasnak számít az elmúlt éveket tekintve és egyúttal azt is eredményezte, hogy az egész 2018-as évet tekintve csaknem annyi (1451 milliárd forint) EU-pénzt kapott Brüsszelből a kormány, mint amennyit idehaza kifizetett a nyertes pályázóknak (1597 milliárd forint). A decemberi brüsszeli forráslehívási hajrával a kormány jócskán túlteljesítette az egész évre kitűzött saját pénzlehívási célját és a nagymértékben javuló államháztartási helyzet abban is segített, hogy az év utolsó hónapjában újra bátrabban hozott pályázati döntéseket a kormány: hatalmas összegben hirdetett új nyerteseket, illetve felpörgött feléjük a kifizetés is.

Egyszerre két kasszából is jött rengeteg pénz. A december 21-i állapothoz képest további 229 millió eurónyi, mintegy 74 milliárd forintnyi EU-támogatás érkezett Brüsszelből a 2014-2020-as ciklus terhére és közben a 2007-2013-as ciklusból is ömlött a pénz, így az év vége tényleg pénzesőben telt.

A 2014-2020-as uniós ciklusból december elejéhez képest szilveszterig mintegy 473 milliárd forintnyi átutalás történt meg a Portfolio kalkulációi szerint, ami azt jelenti, hogy a brüsszeli kifizetési számláló immár 7,964 milliárd euróra ugrott, azaz a 7 évre járó források közel harmadát le tudta már hívni Magyarország. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy az év végére rendkívül felgyorsult brüsszeli átutalásokért cserébe a kormány milyen engedményeket tett az Európai Bizottság felé, azaz milyen vitás kérdésekben ment bele pénzügyi büntetésekbe (illetve egyéb szabályozási változásokba) és azok összege mekkora, illetve mely viták húzódtak át az idei évre.

A bő 31%-os magyar forráslehívási arány a 27%-os uniós átlagnál már érdemben magasabb, és a tagállami rangsorban a tizenegyedik helyre elegendő teljesítményt jelenti.

Az egyébként is hatalmas decemberi brüsszeli átutalást tovább növelte az, hogy a régi, 2007-2013-as ciklus vitás kérdései jó részének rendezése miatt szintén meglódultak a kifizetések (feltehetően már csak a 4-es metróval és az EMIR rendszerrel kapcsolatos vita lehet lényegesebb téma a régi ciklusban). Az évek óta 94,03%-on álldogáló brüsszeli forráslehívási arány hirtelen 98,14%-ra ugrott, azaz december során 952 millió eurónyi, mintegy 307 milliárd forintnyi átutalás jött a régi ciklusból. Mindössze 427 millió eurót nem utalt még át a Bizottság, azaz mai árfolyamon legfeljebb kb. 130 milliárd forintnyi forrást veszíthet még el a régi ciklusból Magyarország, ha nem sikerülne sosem megegyezni.

Mindez tehát azt jelenti, hogy decemberben a 2014-2020-as ciklus terhére 473 milliárd forintos, a 2007-2013-as ciklus terhére pedig további 307 milliárd forintnyi, együtt tehát 780 milliárd forintnyi átutalás történt meg Brüsszelből. Ez példátlanul magas összeg, nagyobb, mint a kormányzati szereplők által ősz óta emlegetett 700 milliárd forint körüli mérték, és nagyobb, mint a 2017 utolsó havi bő 600 milliárdos átutalás.

A decemberi forráslehívási hajrá ráadásul azt is jelenti, hogy a kormány nemcsak az egész évre egy kormányhatározattal minimálisan megcélzott 3,1 milliárd eurónyi forrást hívta le Brüsszelből, hanem az ideális célként megjelölt 3,58 milliárd eurót is jócskán túlteljesítette, hiszen a tényadat a Portfolio kalkulációi szerint 4,5 milliárd eurónyi, kb. 1451 milliárd forintnyi forráslehívás lett az egész év során.

A két ciklusra az év során összesen lehívott 1144+307 milliárd forint csaknem utolérte az itthoni felzárkóztatási jellegű EU-s kifizetések éves volumenét, ami a Portfolio adatai szerint 1597 milliárd forintot tett ki (a GDP kb. 3,9%-a, amiben még nincsenek benne az agrártámogatási kifizetések).

Az 1597 milliárdos kifizetés egyébként jelentős lassulás a 2017-es 2550 milliárd forinthoz, illetve a 2016-os 2099 milliárd forinthoz képest is és amint karácsony előtt megírtuk:legalább három fő tényezőnek lehet benne szerepe.

A decemberben rendkívüli mértékben felpörgött brüsszeli átutalás segíthetett abban is, hogy idehaza is újra bátrabban utalták ki a magyar hatóságok a pályázati nyerteseknek a kért támogatásokat. Ez látszik ugyanis abból, hogy decemberben 153 milliárd forintra ugrott a kifizetések volumene a novemberi 101 milliárdról és a decemberi adat július óta a legmagasabb. A felpörgésben jelentős szerepe van annak is, hogy a Vidékfejlesztési Programban a hivatalos adatbázis alapján mintegy 55 milliárd forintnyi kifizetés történt.

A hatalmas brüsszeli átutalások egyúttal abban is segíthettek, hogy a hatóságok bátrabban és gyorsan meghozzák az újabb pályázati nyertesekről szóló döntéseket is. Erre utal ugyanis az is, hogy decemberben a Portfolio adatai szerint 347 milliárd forintnyi új támogatási döntést hoztak a hatóságok, amire 2017 vége óta nem volt példa.

A decemberi felpörgő fejleményekkel együtt tehát a 2014-2020-as uniós ciklusra a gyengébb forintárfolyam mellett kalkulálható közel 9500 milliárd forintos keretre 102% feletti a meghirdetett pályázatok keretösszege, a megítélt támogatások volumene már 9271 milliárdot, aránya pedig csaknem 98%-ot tesz ki, a kifizetések 5555 milliárd forintos összege pedig már az 59%-ot közelíti. Utóbbival szemben a Brüsszelből lehívható források aránya a fent is említett 31%-os szinten áll jelenleg.

Az itthoni EU-kifizetések és a Brüsszelből folyósított pénzek közötti kumulált különbség is elkezdett jócskán szűkülni a gigantikus decemberi brüsszeli pénzesővel.

Forrás: www.portfolio.hu

Aktuális

Célunk, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb tíz innovátor országa közé tartozzon

2024.01.29.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2024. évi Programstratégiáját ismertető videóban a miniszter bejelentette: a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács jóváhagyta a 2024-es Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap programját.

Tovább »
Események
Március 2024
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627
28
293031