A K+F ráfordítás összegéről a K+F ráfordítás bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányáról, a ráfordítás források szerinti megoszlásáról, ezen belül a vállalkozások, illetve a központi költségvetés K+F ráfordításának mértékéről, továbbá a kutató-fejlesztő helyek számáról és a kutatói létszám alakulásáról.
Az előzetes adatokból kirajzolódó kedvező trendek erősítéséhez, illetve kedvezőtlen irányok megfordításához járulhat hozzá hosszú távon a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) ösztönző tevékenysége a hazai kutatás, fejlesztés és innováció növekedési pályára állítására.
K+F ráfordítás a GDP százalékában
A K+F ráfordítás a kutatás-fejlesztési és innovációs célra rendelkezésre álló pénzügyi források tényleges felhasználását jelenti.
K+F ráfordítások összege 427,2 milliárd Ft-ot tett ki 2016-ban. A 2015. évi 162,2 milliárd Ft-ról 2016-ban 112,1 milliárd Ft-ra csökkent a költségvetési forrásból felhasznált K+F célú ráfordítás. A költségvetési források közé tartoznak többek között az uniós Strukturális Alapokból és a hazai Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) felhasznált támogatások is, amelyek a magyar KFI szektor ösztönzését, fejlesztését szolgálják.
A költségvetési források visszaesésében szerepet játszik, hogy 2016-ban már nem voltak kifizetései a 2007-2013-as uniós költségvetési programidőszak pályázatainak, viszont az NKFI Alapból és az EU forrásokból a korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett kifizetés még nem generált olyan mértékű forrásfelhasználást, ami a statisztikákban is visszatükröződik. A GDP-arányos K+F ráfordítás 2016-ban 1,22%-os lett (2015-ben ez a mutató 1,39% volt).
A 2016-os ráfordítási, tehát tényleges felhasználást ismertető adatok még nem tükrözik az alábbi, már számszerűen ismert folyamatokat:
Vállalati és állami K+F ráfordítások
A K+F ráfordítások az alábbi négy forrásból tevődnek össze: vállalati ráfordítások, állami költségvetésből, nonprofit forrásokból, külföldi forrásokból felhasznált összegek.
A négy forrás együttesen adja ki a hazai K+F ráfordításokat. A vállalkozói szféra által biztosított K+F források folyamatosan növekednek. (A K+F források nagy részét, 56%-át a vállalati szektor biztosította. 10 évvel ezelőtt 2006-ban még kevesebb, mint a felét 43%-át nyújtotta a ráfordításoknak a vállalati szféra.)
Kutatói létszám
Az előzetes KSH adatok alapján a kutatók száma közel 500 fővel nőtt 2016-ban az előző évhez képest. A teljes K+F létszám azonban csökkenést mutat, mivel ez a létszám magába foglalja a kutatók mellett a segédszemélyzetet is. A 2016-os előzetes adatok szerint a csökkenés oka egyértelműen a segédszemélyzet számának csökkenése.
A kutatói létszám hosszú távú növekedésének elősegítése mellett a mennyiségi mutatót minőségi célokkal szükséges kiegészíteni. A versenypályázati rendszer a kutatói életpálya vonzóvá tételét és a kutatóhelyek fenntartható, versenyképes működéséhez szükséges kutatói létszám biztosítását igyekszik elősegíteni.
Forrás: http://nkfih.gov.hu
2024.01.29.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2024. évi Programstratégiáját ismertető videóban a miniszter bejelentette: a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács jóváhagyta a 2024-es Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap programját.
Tovább »