A felvezetésben említett adathoz képest mindenképp pozitív változás, hogy hazánk egy helyet javított a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által minden évben közzétett Globális Innovációs Index rangsorában: a tavalyi 35. helyről idén a 34-re jöttünk fel, az európai országok közül a 22. helyet szereztük meg. A változás tehát elkezdődött, de amíg a magyar vállalkozások többsége nem ismeri fel a szellemi tulajdonra vonatkozó tudatosság fontosságát nehéz lesz igazán jelentős áttörést elérni.

 

Az Európai Unióban a kkv-k 8,8 százalékának van valamilyen bejegyzett oltalma. Lengyelországban ez az arány 10, Magyarországon viszont mindössze csak 3,3 százalék.

 

Rövid távon az a célunk, hogy ez a duplájára növekedjen hazánkban. Itthon az a fajta tudatosság, ami termékhez és technológiához kötődik, egyelőre hiányos. Korábban különböző alapok bevonásával azt kutattuk, mely szempontok alapján dönt egy befektető arról, hogy beszáll-e egy vállalkozásba.

 

Összehasonlítottunk egy lengyel és egy magyar élelmiszeripari vállalkozást, amelyeknek nagyon hasonló volt a termékköre, a nagyságrendje, az árbevétele, a létszáma, sőt, még a termékstruktúrája is. A vizsgálatból az derült ki, hogy míg a tőkepiacon egy magyar cég egy egységnyi értéket ér, addig a lengyel rivális hármat.

 

Ennek egyszerű oka van: a szellemi tulajdonjogok kérdése, mint vagyonelem, Lengyelországban önálló cégértéknövelő tényezőként van jelen, ami tőkefinanszírozás szempontjából lényeges különbséget jelent. Magyarországnak is ebbe az irányba kellene elmozdulnia, ahhoz, hogy növelni tudjuk a versenyképességünket.

 

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) minden évben elkészíti a gazdaságok innovációs teljesítményét több dimenzióban értékelő Globális Innovációs Indexet (GII). Ennek a listának a célja, hogy rangsorolja a gazdaságok innovációs ökoszisztéma-teljesítményét, kiemelje az innovációs erősségeiket és gyengeségeiket.

 

Az index a lehető legteljesebb képet megalkotására törekszik, körülbelül 80 mutatót tartalmaz, beleértve az egyes gazdaságok politikai környezetre, oktatásra, infrastruktúrára és tudásteremtésre vonatkozó intézkedéseit. Ezért olyan szempontokat vizsgál, mint az innováció és a kutatás-fejlesztés, vagyis a gazdaságok versenyképességének legfontosabb mozgatórugóit.

 

A 2021-es GII is 132 ország bevonásával készült. A lista élén Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Dél-Korea végzett. Az első négy nemzet a tavalyi listán is ugyanezt a pozíciót érte el, Dél-Korea viszont a tizedikről jött fel az ötödik helyre, ami óriási teljesítmény.

 

A lista elején végző gazdaságok azért tudnak már évek óta az élmezőnyben maradni, mert nem csupán érdekeltek a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, hanem időben felismerték a szellemitulajdon-védelem fontosságát és mindent megtesznek azért, hogy a lehető leghatékonyabban használják fel az ezekből eredő jogokat.

 

Magyarország tavaly a 35. helyet érte el ebben az összesítésben, idén pedig egy helyet javítottunk, vagyis a 34. helyre léptünk előre. A 2019-es és 2020-as eredményekhez képest 2021-ben mind az innovációt befolyásoló (input), mind az innováció eredményeit leíró (output) tényezők terén előrébb kerültünk a rangsorban.

 

Hazánk a többi országhoz képest a középmezőnyben helyezkedik el: a vizsgált 51 legmagasabb jövedelemmel rendelkező gazdaság között a 33., az elemzésben részt vevő 39 európai ország között pedig a 22. helyen állunk. A rangsorban olyan országokat előztünk meg, mint Szlovákia, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Oroszország.

 

Fontos azonban, hogy a tavalyi teljesítményéhez képest csupán 10 európai ország tudott javítani az eredményén, vagyis önmagában az, hogy pozitív irányba el tudtunk mozdulni már sikerként könyvelhető el. Hazánkon kívül többek közt olyan országoknak sikerült ez, mint Franciaország, Izland, Ausztria és Észtország.

 

A mutatók közül Magyarország kiemelkedően teljesít az innovációs beruházások hatékonysága terén, vagyis az elemzés szerint egyre több és jobb minőségű eredményt érünk el ezen a területen. A GII-ből az is kiderül, hogy a vizsgált európai gazdaságokhoz képest átlag felett teljesítettünk az infrastruktúrafejlesztés, illetve a tudásteremtés és technológiai eredmények terén – utóbbit nagyban javította a szellemitulajdon-védelem erősödése. A tudásteremtés és technológiai eredmények esetében a 20., az infrastruktúrafejlesztés esetében a vizsgált országok között pedig a 32. helyet foglaljuk el.

 

Az elmúlt másfél év a legfrissebb Globális Innovációs Index (GII) tükrében arra világított rá, hogy a világjárvány ellenére azok a gazdaságok maradtak erősek, amelyek növelték az innovációs beruházásaikat, és nagyobb figyelmet fordítottak a szellemitulajdon-védelemre.

 

Mindez azt mutatja, hogy az új ötletek kulcsfontosságúak a járvány leküzdésében és a járvány utáni gazdasági növekedés elérésében. A tudományos teljesítmény, a K+F kiadások, a szellemi tulajdonra vonatkozó bejelentések és a kockázatitőke-ügyletek 2020-ban tovább növekedtek. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kiadások nagyobb ellenállóképességet mutattak a járványhoz kapcsolódó gazdasági visszaesés során, mint a korábbi visszaesések esetében.

 

A GII-ből az is kiderül, hogy a szoftvereket, internet- és kommunikációs technológiákat, hardver- és elektromos berendezésipart, valamint a gyógyszeripart és a biotechnológiát kifejlesztő vállalatok megerősítették innovációs beruházásaikat, és növelték K+F erőfeszítéseiket.

 

A lista és az elemzések alapján egyértelmű, hogy nekünk is erősítenünk kell az innovációs ökoszisztémánkat. Magyarország ugyan jó irányba halad, de hosszú utat kell még megtennünk ahhoz, hogy kiszakadjunk a középmezőnyből.

 

Bár innovációban kifejezetten erősek vagyunk, de a szellemitulajdon-védelem tekintetében van még hova fejlődnünk, mert az oltalmak terén egyelőre messze le vagyunk maradva az uniós átlagtól. Ugyanakkor az a tény, hogy javítani tudtunk a tavalyi teljesítményünkön a GII tekintetében, azt mutatja, hogy fejlődési pályán mozgunk.

 

Pomázi Gyula,

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

Forrás: forbes.hu