Év végi szintlépés forráslehívásban

Erős év végi hajrá jellemezte a fejlesztéspolitikát, miután a múlt év végére a Magyarország rendelkezésére álló források 61 százalékát már átutalta Brüsszel a 2014–2020-as uniós ciklusban, holott november végén még csak 56 százalékon állt a mutató. Ez az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint azt jelenti, hogy a 2019-es év végi részeredményekhez képest az elmúlt év első 11 hónapjában 14, 2020 egészét tekintve viszont 19 százalékponttal kúszott fel a mutató.

A hét- plusz kétéves, ezáltal ténylegesen 2022-ig tartó időszakban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad.

A bizottság a rá eső részből mostanáig 15,14 milliárd eurót folyósított, ami a 350-es forint-euró tervezési árfolyammal 5300 milliárd forintnak felel meg.

Ebből 4,53 milliárd euró, azaz 1588 milliárd forint érkezett tavaly, azon belül is 1,57 milliárd euró, vagyis 550 milliárd forint decemberben, hiszen november végén még csak 2,96 milliárd eurón állt az éves számláló.

A kormány tavaly a forintgyengülésre reagálva két lépcsőben módosította a lehívásoknál alkalmazott kurzust, amely előbb 318,87-ről 332,16-ra, majd 350-re emelkedett. Mivel az átfogó fejlesztési projektek több évet ölelnek fel, az Európai Bizottság e téren a Brexit ellenére továbbra is számol Nagy-Britanniával.

Az így 28 tagú uniós mezőnyben Magyarország a 11. helyen áll, mivel a 61 százalékos hazai lehívási mutató 6 százalékponttal múlja felül az uniós átlagot.

Emellett a 2020-as 19 százalékpontos magyarországi teljesítménynövekedés is meghaladja 4 százalékponttal az EU-s mutatót.

Bár a hazai fejlesztéspolitikai részeredmények biztatók, azt is látni kell, hogy vannak előttünk tagállamok, amelyeknek az uniós projektjei olyan stádiumba léptek, hogy az Európai Bizottság az előlegekkel és a teljesítésalapú számlákkal együtt már kiutalta a nekik járó források legalább kétharmadát.

Ebbe a kategóriába tartozik a 79 százalékos mutatójával abszolút éllovas Finnországon kívül Írország 77, Luxemburg 71 és Ausztria 70 százalékkal.

A kört a 2004-ben csatlakozó országokra szűkítve csak Észtország (65 százalék) és Litvánia (62) jár előrébb. Ám megelőzzük Lettországot (60), Lengyelországot (59), Csehországot (58), valamint Szlovéniát és Ciprust (57-57), illetve Szlovákiát és Máltát (46-46).

Ugyanakkor az odaítélt támogatási forrásokban egy éve még toronymagasan első Magyarország most 105 százalékkal „csak” a hetedik, vagyis időközben a saját költségvetésük kockázatára és terhére más nemzetek is éltek a tagországi túlvállalás eszközével.

Ebből a szempontból Írország vezet (135 százalék), megelőzve a 111 százalékot elérő Finnországot, a 109 százalékon álló Romániát, Hollandiát (108 százalék), valamint az egyaránt 106 százalékot elérő Portugáliát és Horvátországot. Vagyis egyrészt ma már nem példa nélküli, másrészt a mértéke sem kirívó hazai oldalon a támogatások megelőlegezésének. Igaz, a manőver korábban sem ütött rést a költségvetés pajzsán.

A Pénzügyminisztérium (PM) legutóbbi államháztartási adatközlése szerint novemberben mindössze 22,5 milliárd forint érkezett az unióból, ami nem meglepő, hiszen magyar szempontból a brüsszeli statisztika szerint is a december hozta meg a pénzesőt. Mindenesetre a PM szerint az első tizenegy havi uniós bevétel összesen 1019,4 milliárd forintot tett ki, míg a kiadások meghaladták az 1804,5 milliárdot.

Párhuzamos terhelést kap az intézményrendszer

Izgalmas év lesz 2021 a fejlesztéspolitikában, mert párhuzamosan megoldandó feladatokat ad az intézményrendszernek a 2014–2020-as uniós ciklus lezárása és a 2021–2027-es időszak első felhívásainak megjelentetése – jelezte a Világgazdaságnak Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) ügyvezetője. Rávilágított, hogy nemzetgazdasági érdek a forrásvesztés elkerülése, ami reális cél, hiszen a 2007–2013-as ciklusban a sokkal kedvezőtlenebb előjelek ellenére sem fenyegetett végül ez a kockázat.

Az ECC ügyvezetője szerint kulcsfontosságú a következő két év, hiszen jövő decemberig kell hazahozni a Magyarországnak járó támogatásokat, de addigra már az új fejlesztési ciklus forrásainak nagy része is a gazdaságba, közvetlenül a versenyszférába áramolhat. Jelzésértékűnek tartja, hogy a cégek számára leginkább releváns Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (VINOP) 400 milliárd forintnyi pályázat már decemberben társadalmi egyeztetésre került, 2021 egészét tekintve pedig mintegy 2000 milliárdnyi forrást tartogat a VINOP.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok

Aktuális

Hazai innovációk nemzetközi pályán

2021.04.28.

Hazai forrásból több mint 182 milliárd forintos kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatot ír ki az idén az NKFIH.

Tovább »
Események
Május 2021
HKSzeCsPSzoV
     12
3456789
101112
13
141516
17181920212223
24252627282930
31