EU-pénzek: még csak most kezdődik az igazi hegymenet

Magyarország jó példával jár azzal, hogy a 2014-2020-as uniós források 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja, de a pénzeket transzparens rendszerben, jó közbeszerzési keretek mellett kell kiosztani - többek között ezt hangsúlyozta Brüsszelből küldött, előre felvett videó üzenetében Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális támogatásokért felelős uniós biztosa egyúttal azt is jelezte, hogy kemény tárgyalások kezdődnek idéntől a 2020 utáni kohéziós politika kereteinek kialakításáról, a Portfolio konferenciája pedig ebből a szempontból is jó időzítésű, illetve segíti a fejlesztéspolitikai szereplők együttműködési lehetőségeit, a munkamódszerek egymáshoz csiszolását is. 

Mintegy 900 milliárd forintnyi költségvetési többlet teherrel járt a 2007-2013-as ciklus végén, 2015-ben az, hogy a magyar állam túlbiztosította magát, azaz a 7 évre járó keret 100%-ának brüsszeli lekötése érdekében idehaza jóval több fejlesztési számlát fizetett ki. Ezt a gyakorlatot, azaz a 7 évre szóló keret kb. 10%-os túlvállalását nem célszerű megismételni a 2014-2020-as ciklusban, mert az jelentős, a GDP 3%-át kitevő költségvetési terhet jelentene, ami más területektől vonna el forrásokat - többek között ezt az üzenetet fogalmazta meg nyitóelőadásában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Néhány napja kimerült az első, tavaly májusban elindított, az MFB Pontokon elérhető 0%-os uniós hitel 70 milliárd forintos kerete, ami mindenképpen mutatja a termék sikerét és a kkv-k felőli fokozott érdeklődést is - többek között erről beszélt előadásában Bernáth Tamás. Az MFB elnök-vezérigazgatója azt is jelezte, hogy szeptembertől mintegy 200 új MFB Pontot nyitnak, a hitelintézeti partnerek kiválasztása egy második közbeszerzés nyomán folyamatban van. 

A kisvállalatok tőkeszegények, miközben a gazdaság jelen pillanatban hitelből arányaiban túlfinanszírozott - többek között ezt emelte ki előadásában Balog Ádám. Az MKB Bank vezérigazgatója szerint ezért nemcsak a hitelezésre, hanem a tanácsadásra és a tőkepiaci finanszírozásra is egyre inkább kiterjed a bankok tevékenysége a vállalkozások útra indítása, növekedése során. 

Az EU-források makrogazdasági, illetve az egyedi vállalatok szintjére gyakorolt kedvező, illetve kedvezőtlen (mellék-)hatások témakörét és a 2020 utáni uniós fejlesztéspolitikai kilátásokat, a Brexit várható következményeit járta körbe az első szekciónk panelbeszélgetése, amelyben Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, Balás Gábor, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetője, Kadlok Nándor, az Equinox Consulting Kft. ügyvezetője és Kovács Zoltán, a Rekontir BPM Kft. ügyvezetője vett részt. 

A második szekció nyitóelőadásában Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank még folyamatban lévő nagyelemzése első főbb eredményeit ismertette, így például azt, hogy szignifikáns pozitív hatást gyakorolnak a gazdaságfejlesztési EU-források a pályázaton nyertes cégek létszámára és a teljesítményre, ugyanakkor a munkatermelékenység nem változott jelentősen a támogatások hatására. Arra is rámutatott, hogy elemzésük szerint kifejezetten alacsony a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására kiírt pályázatok hatékonysága. 

Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője előadásában többek között azt emelte ki, hogy egyre jobban növekszik a visszatérítendő források szerepe az uniós forrásokon belül és erre minden szereplőnek idejében fel kell készülnie. A banki szakember tanácsokat is adott a pályázóknak és a hitelközvetítéssel foglalkozó bankoknak. 

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője nagyelőadásában rámutatott, hogy Nyugat-Európával szemben nálunk még vannak olyan munkatársak, akiket lehet pénzzel motiválni, így a mielőbbi forráskifizetés érdekében nekik idén a célok teljesítése esetén akár 12-24 havi bónuszt is ki tudunk fizetni. Megerősítette, hogy március 31-ig valóban kiírják a 2014-2020-as ciklusra rendelkezésre álló keret 100%-ára a pályázatokat, és idén a cél minimálisan 2200 milliárd forintnyi forrás kifizetése. Lázár jelezte, hogy az előző ciklus pénzügyi zárásának döntő részét idén június végéig lezárja a kormány, és jelezte: nem zárkózik el a tárca attól, hogy az uniós pályázatoknál a most engedélyezett 15,5%-nál idővel esetleg nagyobb arányt is engedjenek előkészítésre elszámolni. 

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója többek között azt emelte ki: fontos döntés volt a kormány részéről, hogy idén március végére megvalósul a kiírási dömping. Megállapítása szerint sok minden jó irányba megy, de azért vannak veszélyek is a pályázati pénzek körül. Arra is javaslatot tett, hogy a 2014-2020-as ciklus félidejében esedékes ún. mid-term review során alapos vizsgálat jöjjön és gondolja meg a kormány azt, hogy egyes Operatív Programokban formális módosítást is kezdeményezzen Brüsszelben a cégek tőkealapú forráshoz juttatása érdekében. 

Dányi Gábor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára előadásában azt emelte ki: miután most március 31-ig az összes pályázatot meghirdeti az intézményrendszer, fokozatos lesz a kb. 180 pályázat tényleges megnyitása, így június végéig nem lesz olyan nap, amikor 10-nél több pályázat beadhatósága nyílik meg. Elmondása szerint nemcsak az ütemezett megnyitással készülnek a pályázati dömpingre, hanem az informatikai rendszer gőzerővel történő fejlesztésével is, amely a rendszer stabilitását és a felhasználóbarát felület kialakítását is egyszerre jelenti. Ennek pontos hátteréről és a változásokról Dányi Gábor részletesen beszélt a Portfolio-nak két héttel ezelőtt. 

Ezt követően a második szekció panelbeszélgetésére került sor, amelyben banki-hitelezési szakemberek vitatták meg többek között az uniós források normál beruházási hitelezésre gyakorolt hatásait, illetve például azt, hogy az MFB Pontok üzemeltetőinek, a rajtuk keresztül elérhető termékeken keresztül van-e kiszorító hatása a kereskedelmi banki szereplők másik körére. A beszélgetésben Bánfi Zoltán, az MKB Bank ügyvezető igazgatója, Dr. Dányi Roland, a MAPI Fejlesztési Iroda Zrt. hitelezési üzletág vezetője, Fetter István, a CIB Bank - Kereskedelemfinanszírozás és EU Szolgáltatások üzletág vezetője és Váczi Dávid, a Budapest Bank termékértékesítés támogatási vezetője vett részt. 

Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára előadásában többek között arról beszélt, hogy a legnagyobb uniós Operatív Programban, a GINOP-ban immár 15900 db támogatási igény érkezett be, év végére ez a 20000 darabot is elérheti és jelenleg immár csaknem 600 milliárd forintnál jár a kifizetett gazdaságfejlesztési források volumene. 

Dr. Csányi István, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára előadásában jelezte, hogy az elektronikus közbeszerzés egységes felületen valósul meg Magyarországon, a rendszer próbaüzeme idén szeptemberben indul el és az ajánlattevők várhatóan októbertől férhetnek hozzá. Arról is beszélt, hogy eltúlzottak a kkv-k félelmei azzal kapcsolatban, hogy az elnyert uniós támogatás nyomán a közbeszerzési kötelezettség pontosan milyen kötöttségeket jelent számukra. 

Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója többek között arról beszélt előadásában, hogy miközben a Közbeszerzési törvény szerint az EU-pályázatokon indulóknak meg kell vizsgálniuk azt, hogy fennáll-e a beszerzésük során a közbeszerzési kötelezettségük, aközben sokan nincsenek tisztában ezzel és a mulasztás esetén felmerülő súlyos jogkövetkezményekkel. 

Essősy Zsombor, a MAPI Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója előadásában többek között azt a kérdést feszegette, hogy miközben rengeteg EU-pénzt tudott lehívni az elmúlt bő évtizedben Magyarország, aközben nemhogy előrelépett, hanem visszacsúszott a nemzetközi versenyképességi rangsorokban és az EU-ban az egyik utolsó helyen áll jelenleg. Arra is rámutatott, hogy szerinte mely területeken kellene változtatni ahhoz, hogy ez is változzon, és azt hangsúlyozta, hogy hal helyett hálót kellene adnia az EU-források szétosztásánál az államnak, a K+F-támogatásokból pedig egyszerűen ki kellene szállnia. 

Miklós István, a Vanessia Kft. szakmai igazgatója többek között azt emelte ki: hatalmas lehetőség előtt áll Magyarország az energiahatékonysági beruházások segítségével, hiszen tud közeledni az ország az EU-s vállalások felé, miközben mindez a pályázóknak is jó, mert csökken az energiaszámlájuk. 

A harmadik szekció panelbeszélgetésében többek között azt a témát jártuk körbe, hogy mikorra várható a sok cég által várt vállalati prototípus pályázat eredményhirdetése, mennyien nyerhetnek, milyen szakmai előszűrő rendszerben gondolkodik a pályázati folyamat megkezdése előtt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a piaci tanácsadók hogyan ítélik meg a közelmúltban megjelent hitel és kombinált hitelalapú MFB-s termékeket. A beszélgetésben Essősy Zsombor, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, Lukács János, a Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója, Monszpart Zsolt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese, illetve Váczi Dávid, a Budapest Bank termékértékesítés támogatási vezetője vett részt. 

A konferencia negyedik szekciójában a köznyelvben csak Juncker-tervként becézett Európai Stratégiai Beruházási Terv lényegét és az annak finanszírozásában fontos szerepet játszó Európai Beruházási Bank szerepét mutatta be Halász Zsolt, az EIB budapesti irodájának képviselője, majd Alina Tanasa, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának egyik helyettes egységvezetője a Juncker-terv második pillérének tartalmát és az eddigi eredményeket mutatta be. 

Ezt követően Csuzdi Szonja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nemzeti kapcsolattartó koordinátora mutatta be előadásában a közvetlen brüsszeli források rendszerét, illetve azon belül hangsúlyosan a Horizont 2020 keretprogramot és a vállalkozások előtt álló lehetőségeket, illetve eddigi magyar eredményeket. 

A szekció zárásaként olyan magyarországi vállalkozások vezetőivel beszélgettünk, akiknek már van legalább egy elnyert Horizont 2020 projektjük és a képviselők azokat az okokat, szempontokat és sikertényezőket mondták el, amelyeket ők eddig megtapasztaltak a sikeres H2020 pályázathoz kapcsolódóan. A beszélgetésben Csuzdi Szonja mellett Dr. Beck Márton, a Femtonics Kft. pénzügyi vezetője, Mészáros Csaba, az evopro Holding Zrt. elnök-tulajdonosa, illetve Dr. Varga Pál, az AITIA International Zrt. távközlési divízió igazgatója vett részt. A negyedik szekció előadásairól és a panelbeszélgetésben elhangzott legfontosabb információkról jövő héten jelentetünk meg cikkeket a Portfolio hasábjain.

Forrás: www.portfolio.hu

Aktuális

Év Gyára 2020

2020.09.14.

A GyártásTrend technológiai magazin 2020-ban hatodik alkalommal hirdeti meg az Év Gyára versenyt, amelynek célja, hogy összetett szempontrendszer alapján megtalálja az év gyártó vállalatát, és a meghirdetett kategóriák győzteseit.

Tovább »
Események
Szeptember 2020
HKSzeCsPSzoV
 123456
78910111213
14151617181920
212223242526
27
282930    
Hírlevélre feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy értesüljön az aktuális hírekről, eseményekről!