A magyar ESG-rendszer értéke, hogy viszonylag korán egységes keretbe rendezte a fenntarthatósági célú átvilágítást, az ESG-beszámolót, a tanúsítást, valamint a tanácsadói és képzési piacot. A 2023. évi CVIII. törvény kialakításában az állam mellett piaci és felsőoktatási szereplők is részt vettek. Ez a tudásbázis megtartandó, de a rendszer csak akkor marad hiteles, ha a követelmények arányosak, a párhuzamos adatkérések csökkennek, és az összegyűjtött információ a vezetői döntésekben is hasznosul.

 

Az ESG-szabályozás rendszere

Az uniós irányváltás lényege a célzottabb szabályozás. A 2026/470/EU irányelv alapján a CSRD fő kötelezetti körébe a több mint 1000 munkavállalót foglalkoztató és 450 millió eurót meghaladó nettó árbevételű vállalkozások kerülnek. Az új szabályokat a 2027. január 1-jén vagy azt követően induló üzleti évekre kell alkalmazni; az első ilyen jelentések 2028-ban jelennek meg. A tagállami átültetésig a vállalatoknak ezért egyszerre kell figyelniük az uniós irányelvet és a hatályos magyar szabályokat.

Fontos különválasztani a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentést és a magyar ESG-törvény szerinti ESG-beszámolót. A CSRD-jelentés a pénzügyi beszámolási rendszerhez kapcsolódó, nyilvános és bizonyossági vizsgálattal alátámasztott közzététel. A magyar ESG-beszámoló elsősorban fenntarthatósági célú átvilágítási és adatszolgáltatási eszköz. Bizonyos fenntarthatósági információkat a vállalatoknak már most is a pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódóan kell elkészíteniük; a lényegi kérdés ezért nem pusztán az adatok megléte, hanem azok nyilvánossága, összehasonlíthatósága és ellenőrizhetősége.

A kisebb vállalatok számára segítséget jelent a VSME, azaz a nem tőzsdei kkv-k önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardja.

 Az Európai Bizottság 2025/1710 ajánlása arra ösztönzi a nagyvállalatokat és a pénzügyi intézményeket, hogy kkv-partnereiktől lehetőség szerint e standard alapján kérjenek adatot. A VSME nem teszi automatikusan kötelezővé a kkv-k jelentéstételét, és nem jelent általános tilalmat minden további üzleti adatkérésre. A jelenlegi formájában elsősorban belépő szintű, felkészítő keret: segítheti a kkv-kat abban, hogy megismerjék a fenntarthatósági adatok és az ESG-szempontú működés alaplogikáját. Érdemes ugyanakkor óvatosan kezelni azt az elvárást, hogy önmagában egységes, széles körben használható adatszolgáltatási vagy banki és vállalati kockázatértékelési alapot nyújtson.

Az uniós szabályozás egyszerűsítése önmagában nem teszi szükségtelenné az adatgyűjtést. Éppen ellenkezőleg: a jogszabályi minimumon túl is érdemes folyamatosan mérni az energia- és anyagfelhasználást, a kibocsátásokat, a munkaerővel kapcsolatos mutatókat, a beszállítói kockázatokat és az irányítási kontrollok működését. E mutatók nélkül nem lehet megbízhatóan beárazni a technológiai váltás költségeit, ütemezni a beruházásokat vagy igazolni egy finanszírozónak, hogy az átállási terv reális.

A szakirodalom ugyanakkor óvatosságra int az egyszerű ígéretekkel szemben. A fenntarthatósági közzététel gazdasági hatása függ a standardok minőségétől, a végrehajtástól és az információ ellenőrizhetőségétől. Nemzetközi empirikus eredmények szerint a kötelező ESG-közzététel javíthatja a vállalatok információs környezetét és részvényeik likviditását, különösen erős intézményi végrehajtás mellett. A fenntarthatóságot a működésbe beépítő vállalatok pedig eltérő irányítási és mérési gyakorlatokat alakítanak ki; ez nem bizonyít automatikus pénzügyi sikert, de alátámasztja, hogy az ESG-adat akkor értékes, ha a szervezet használja is.

A magyar gazdaság számára ebből világos feladat következik. 

A kormánynak az uniós átültetést kiszámíthatóan kell végrehajtania, megőrizve a hazai intézményi tudást és megszüntetve a felesleges párhuzamokat. 

A vállalatokat pedig arra kell ösztönözni, hogy minél több adatot gyűjtsenek (erre a technológia egyre inkább alkalmas), de ami ennél még fontosabb, a döntéseikhez szükséges, lényeges adatokat rendszeresen, azonos módszertannal és ellenőrizhetően mérjék.

Az átállás egyszerre együttműködés és verseny. A vállalatok közös szabványokra, tudásmegosztásra és összehasonlítható mutatókra támaszkodnak, miközben ugyanazokért a vevőkért, beszállítói pozíciókért és finanszírozási forrásokért versenyeznek. Magyarország akkor kerülhet kedvező helyzetbe, ha az ESG-t nem adminisztratív végpontként, hanem adatvezérelt vállalatirányítási infrastruktúraként kezeli.

Forrás: www.vg.hu