Többek között az alábbiakról esett szó a Kormányinfón:

· Nehéz tárgyaláson vannak túl Brüsszelben (múlt szerdán jártak kint), a Bizottság szerint Magyarország túl gyorsan halad a források lehívásában (a 7 évre szóló keret 73%-ára meghirdettek már pályázatokat, több mint egyharmadát már el is osztották). Ezt és a gyors haladás miatti kiemelt brüsszeli figyelmet már jelezte a tárca egyik helyettes államtitkára.

· Lázár János szerint, ha ezt az ütemet tudják tartani, akkor az idén legalább 1600 milliárd forintot tud majd kifizetni a kormány az uniós támogatásokra (ez elmaradna az eddig hivatalosnak mondott 2048 milliárdtól, de közelebb esik ahhoz, mint amit például az MNB mondott reálisnak idénre: 1450 milliárd forinthoz).

· A tárcavezető szerint azt tervezik, hogy 5000 milliárd forint körüli összegig megy fel még az idén az uniós pályázatoknál a kötelezettségvállalások volumene, illetve 7000 milliárd forintig nő majd az év végéig a meghirdetett pályázatok keretösszege (jelenleg a megítélt támogatások volumene 3100 milliárd forint közelében jár, a meghirdetett pályázatok keretösszege pedig 6500 milliárd forint közelében).

· Az idei év lényegében az előkészítés és a kiírások jegyében telt az uniós pályázatoknál, jövő év a pályázati döntéseké lesz, majd 2018-2019 a megvalósítás éve lesz. Szavai szerint jó esély van arra, hogy a forrásokat 2017-ben leköti a kormány (kötelezettségvállalás a teljes keretre), illetve ebből eredően 2018-19-ben be is fejezi a 7 évre szóló keret kifizetését.

· Elismerte, hogy vannak még egyéb ügyek, melyekben nehéz vitákra lehet majd számítani Brüsszellel.

Utóbbi pont arra utalhatott, hogy a nyáron lezajlott GINOP -audit nyomán vannak még vitás ügyek a Bizottsággal, és amint Csepreghy Nándor, a tárca helyettes vezetője, érzékeltette: a négy vitás területből egyelőre egy területen tervez engedni a kormány az egyezkedés ezen fázisában

Kész vitatkozni az EU-forrásokról a kormány

Lázár János a Kormányinfón újra reagált az olasz miniszterelnök utóbbi napokban tett kemény kijelentéseire is. Ezek lényege, hogy ha Magyarország, illetve a többi visegrádi ország nem hajlandó kivenni a részét a menekültválság anyagi és egyéb terheiből, akkor az olaszok EU-s befizetésére ne számítsanak. Ezzel már a most zajló, 2014-2020-as ciklusban is büntetnék az olaszok a visegrádiakat, azaz menet közben is el akarják érni a 7 évre előre rögzített strukturális és kohéziós pénzek csökkentését. Ezt  jogilag nem lehet kivitelezni, csak egyhangú, mind a 28 tagállam vezetőjének döntésével, ami így első ránézésre kivitelezhetetlen.

Azonban kissé meglepő módon elébe ment a dolognak és azt is mondta a sajtótájékoztatón: nem zárkózik el a kormány egy olyan vitától, ami az EU-támogatások esetleges elvonását is terítékre veszi, de ezért cserébe azt is kéri, hogy meg kell nyitni az uniós alapszerződés vitáját. (Ezt már huzamosabb ideje pedzegeti a kormány, hogy az alapszerződés is módosuljon, ami a jogok és kötelezettségek szélesebb spektrumában is az átrendezés felé mutatna, feltehetően az EU-n belüli nagyobb tagállami szuverenitás felé).

Nem zárkózunk el attól, hogy az alapszerződés felülvizsgálatra kerüljön a kohéziós alapok és a menekültválság kapcsán, de jelenleg nincs politikai alapja annak, amivel az olasz kormányfő fenyeget - fogalmazott Lázár. Ennek háttere: egyelőre se az uniós alapszerződés, se a 2014-2020-as uniós keretköltségvetés nem tartalmaz olyan összekötést és retorziót, hogy ha valamely tagállam nem veszi ki kellőképpen a részét a menekültválság terheiből, akkor azt büntetni lehessen az EU-pénzeken keresztül.

A témához kapcsolódóan Csepreghy Nándor jelezte: többek között azért is pörgeti gyorsan a kormány az EU-pénzek kifizetését, mert ha 2019 körül megtörténne a britek kilépése, akkor ez már a most zajló 2014-2020-as uniós ciklus kasszájának méretét is csökkentené (ha a britek nem lennének a továbbiakban a nettó befizetők és a németek nem pótolnák a kieső tételt). 

Lázár János a Kormányinfón új információként jelezte: az Európai Bizottság elvárása Magyarországgal szemben, hogy a teljes uniós pályázati rendszert digitalizálja 2017-18-ra, így hamarosan nem csak a nyertes, hanem a vesztes pályázatok és a tenderek is elérhetők lesznek elektronikusan.

Forrás: www.portfolio.hu