A magyar vállalatok az uniós forrásokon kívül is többféle állami eszközzel finanszírozhatják beruházásaikat

– mondta Andorka Miklós, a WTS Klient partnere a Portfolio Back to Europe konferenciáján. A jelenlegi befektetésösztönzési rendszer már most is kínál lehetőségeket, és az EU-pénzek felszabadulása mellett az is számít, hogy a hazai költségvetésből mire kell majd kevesebbet fordítani.

 

A kormány jelenleg újragondolja a beruházásösztönzési stratégiát, és a folyamatba a korábbi gyakorlattól eltérően piaci szereplőket is bevon, utalva a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkárainak korábbi panelbeszélgetésére. A vállalatok és a tanácsadó cégek véleményét is kikérik, ami kedvező fejlemény, ugyanakkor egyelőre ez csak egy pillanatkép.

A támogatási eszközök között szerepelnek az egyedi kormánydöntéssel megítélt, úgynevezett EKD-támogatások, amelyek a nagyberuházások mellett a kisebb, magas hozzáadott értékű fejlesztéseket is segíthetik. Ezek a támogatások készpénzben és adókedvezmény formájában is elérhetők és a kettő bizonyos esetekben kombinálható, kutatás-fejlesztéshez és munkaerő-fejlesztéshez is kapcsolódhat.

Fontos hozzáállásbeli kritérium, hogy az állami támogatásokat sem érdemes „ingyen pénzként” kezelni, azokért cserébe a vállalatoknak vállalásokat kell tenniük, amelyek teljesülését a kormányzat később ellenőrizni fog.

Ezek között szerepelhet

• az árbevétel, a bérek vagy a termelékenység növelése,
• de a kutatás-fejlesztés bővítése,
• a magyar beszállítói arány emelése és
• az egyetemi együttműködés is.

A támogatási döntés így nem egyszerűen egy általános pályázati feltételrendszer alapján születik, hanem a beruházó üzleti terve és vállalásai szerint.

A támogatások a magyar középvállalatok nemzetközi piacra lépésében is sokat segíthetnek, hiszen egyes térségekben már kétmillió eurós beruházási érték felett elérhető lehet az EKD-támogatás, ami a középvállalati kör számára is reális nagyságrend.

A külföldi működőtőke bevonzását sem kell szembe állítani a hazai cégek fejlesztésével, hiszen a támogatási feltételekkel ösztönözhető, hogy a beruházók magyar beszállítókat vonjanak be, illetve kutatás-fejlesztési és képzési tevékenységet hozzanak létre.

A befektetésösztönzésben az energiahatékonysági és zöld fejlesztéseknek is van helyük, ezek súlyát még lehetne hova növelni.

Kulcskérdés, hogy már egy projekt tervezésekor figyeljen a vállalkozó a támogatási szabályokra, az adózási feltételekre, az uniós jog szerinti egybeszámításra és a vállalásokhoz kötődő monitoring időszakra.

A támogatási összeg nem lehet egy beruházás kiindulópontja és a legdrágább hiba az, ha a cég túl későn kezd tervezni.

Forrás: www.portfolio.hu