Pálinkás József: Pénzt azok a kezdő vállalkozások kaphatnak, amelyek valóban újdonságot hoznak létre.
A hazai kutatásfinanszírozási rendszer átalakításáról beszélt lapunknak Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos kijelentette: az új intézmény révén a kutatási pénzeket oda koncentrálják, ahol a valódi eredmények születnek.

Nemrégiben nevezték ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztossá. Mit kell tudni az új hivatalról, mi lesz a feladata?

Minden országban van olyan kormányzati szerv, amelyik a tudományos kutatások finanszírozását versenypályázati rendszerben látja el. Magyarországon is létezik az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, emellett az európai uniós támogatásoknak is van kutatás-fejlesztési része. Ezek azonban egymástól függetlenül és sokszor párhuzamosan működnek, feladataik nem kellően koordináltak. Emiatt előfordult, hogy párhuzamosan történtek finanszírozások vagy különböző szempontok szerint ítéltek oda sokszor egymástól nagyon eltérő nagyságú támogatásokat lényegében ugyanolyan kutatásokra. Ezért döntött úgy a miniszterelnök, hogy a Nemzeti Innovációs Hivatal utódjaként létrehozunk egy, a kutatásoknak, valamint az ehhez kapcsolódó, erre épülő fejlesztéseknek és innovációnak egy olyan hivatalt, amely egyrészt ellátja azokat a kormányzati feladatokat, amelyeket jelenleg minisztérium nem lát el, másrészt kezeli a kutatásoknak, fejlesztéseknek és innovációnak a finanszírozására szolgáló alapot. Létrejön tehát egy kormányhivatal, amely felel a hazai kutatások, fejlesztések és innovációk egységes szempontú finanszírozásáért, és kezeli az erre létrehozandó Alapot, amelynek forrásai a költségvetés, a vállalati befizetések és az EU-s források kutatásra, fejlesztésre és innovációra szánt része.

Tehát megszűnik a Nemzeti Innovációs Hivatal?

Átalakul, lényegében ennek lesz jogutódja az új szervezet. 

Milyen gyakorlati változást hozhat, hogy az új hivatallal az innováció a Miniszterelnökség felügyelete alá kerül? 

Hangsúlyosabb és nyilvánvalóbb lesz a szektorsemlegesség. Az, hogy a hivatal a Miniszterelnökséghez és közvetlenül a miniszterelnökhöz kerül, azt jelenti, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció versenypályázati finanszírozása nem az ezeket a forrásokat felhasználó egyetemeket és kutatóintézetek irányító szerveknél, s nem is a gazdaságfejlesztésért felelős tárcánál lesz. 

Hogyan próbálja majd befolyásolni a kutatás-fejlesztés finanszírozási rendszerét? 

Komoly változásokat tervezünk. Világosan meg kell határozni, hogy a rendelkezésre álló forrásból hol és mennyit költünk a kutatásokra, mennyit a fejlesztésekre, és mennyit az innovációra. Újra kell gondolni azt is, hogy a kutatást végző intézmények az elnyert forrásokból mennyit használhatnak az általános működésre, és mennyit konkrétan a kutatásokra. Dönteni kell azokban a kérdésekben is, hogy milyen infrastrukturális fejlesztéseket haj-tunk végre Magyarországon, ez a berendezések hatékony kihasználtsága miatt is fontos. 

Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a komoly kutatási projektek hazánkba jöjjenek? 

Az új hivatalnak az is fontos feladata lesz, hogy koordinálja hazánk részvételét a nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs munkamegosztásban. Minden ország arra törekszik, hogy egy-egy területen kritikus infrastruktúrát hozzon létre, például a CERN, a világ legnagyobb részecskegyorsítója Svájc és Franciaország számára óriási előnyt jelent. De említhetjük a Szegeden épülő lézerközpontot is. Magyarország sok nagy nemzetközi berendezésen folyó munkában vesz részt, természetesen valamennyiben nem tud, ezért is kell valakinek eldöntenie – a kutatói közösség véleményére alapozva –, melyek azok, amiben érdemes. Ezekben viszont nem elég csak a tagdíjat befizetni, hanem meg kell teremtenünk a feltételeit, hogy hazánk részvétele beszállítóként is észrevehető legyen, és hogy a magyar tudományos és gazdasági életnek fontos hozzájárulást adjon. Egy-egy ilyen berendezés beruházási költsége több milliárd euró, elsősorban akkor érdemes mérlegelni a részvételünket, amikor magyar intézmények és vállalatok beszállítók lehetnek. Ebben az esetben ugyanis egyrészt az export növekszik, másrészt a magyar vagy magyarországi vállalatoknak szembe kell nézniük azokkal a technológiai kihívásokkal, amelyeket ezek a fejlesztések állítanak. 

Kívánnak-e kiemelni finanszírozás terén egy-egy kutatási területet? 

A felfedező kutatások, a fejlesztések és az innováció területén ezt a kérdést különbözőképpen kell kezelni. A felfedező kutatásokban a célterületeket nagyrészt a kutatói közösség és a tudomány belső fejlődése határozza meg, valamint hogy az adott országban egy területnek megvannak-e a hagyományai és kiemelkedő tudományos műhelyei. A felfedező kutatásokban a zöldmezős beruházások nagyon ritkák, hiszen évtizedek kellenek ahhoz, hogy kialakuljanak azok a tudományos műhelyek, amelyek a világban is észrevehető eredményeket produkálnak. Ezen a területen tehát elsősorban arra kell alapoznunk, ami hazánkban megvan, természetesen figyelve a gazdaság és a szolgáltatások igényeire is. 

Milyen területekre kívánnak koncentrálni? Kaphat-e kiemelt szerepet például az orvostudomány? 

Hazánkban az orvosbiológia kétségtelenül jelentős eredményeket produkált, akár az idegtudományi, akár a mikro- vagy molekuláris biológiai kutatásokra gondolunk. A matematikához, a fizikához, a mérnöki kutatásokhoz egyaránt kapcsolódik manapság az informatika, ezek a kutatások pedig itthon jelentősek. Hazánkban akár együttműködés révén is létrejöhet olyan szoftverfejlesztő hálózat, amely jelentősen hozzájárulhat a legnagyobb szoftvercégek fejlesztéseihez. Ez a kutatásokon túl olyan fejlesztéseket is létrehozhat, amelyek közvetlenül termékké alakíthatók. 

Hogyan hat mindez az innovációra? 

A valódi innováció mindig olyan termékben vagy szolgáltatásban ölt testet, amely újdonságot tartalmaz, és éppen ez teszi eladhatóbbá. A piac ma azt díjazza, ha egy termékben újdonság van, így az újdonság önmagában véve is érték. El kellene érni, hogy a hazai vállalatok közt is kialakuljon egy, a termékekbe és szolgáltatásokba minél több újdonságot bevinni képes rendszer, és a vállalatok olyan együttműködése az akadémiai-egyetemi szférával, ami egy-egy terméknek a világpiacra történő kijuttatását lehetővé teszi. Ez a cél, a magyar piac ugyanis önmagában túl kicsi ahhoz, hogy egy-egy újdonság létrehozásába befektetett pénz itt megtérüljön. 

Ezen kapcsolatok megteremtését, megerősítését a hivatal hogyan tudja segíteni? 

A finanszírozás rendszerének oly módon történő alakításával, hogy azzal együttműködésre késztesse az intézeteket, a kis- és közép-, valamint a nagyvállalatokat. Ők ugyanis alkalmazkodnak a finanszírozás rendszeréhez, ezért kell azt úgy alakítani, hogy érdekük legyen az együttműködés, valamint a magyar kis- és középvállalatok helyzetbe hozása annak érdekében, hogy a kutatóhelyektől ötleteket és termékeket vásároljanak. A nagyvállalatokat egyúttal arra serkentjük, segítsék hozzá a kisebbeket a megbízható beszállítóvá váláshoz. A legtöbb magyar kis- és középvállalat csak így tud kijutni a világpiacra. 

Milyen változást hozhat az új rendszer a startupok számára? 

Világossá kell tenni, hogy a forrásainkból azok a kezdő vállalkozások kaphatnak pénzt, amelyek valóban újdonságot hoznak létre. Helyes, hogy a gazdaságfejlesztési program támogat olyan vállalkozásokat is, amelyek valahonnan vásárolt technológiával állítanak elő terméket Magyarországon. Ez azonban nem jelent innovációt. A létrejövő hivatalnak és rendszernek – hiszen valójában az egész magyar kutatásfinanszírozási rendszer átalakításáról beszélünk – éppen az lesz az egyik fontos feladata, hogy más intézményekkel együttműködve biztosítsa, hogy kutatási, fejlesztési és innovációs forrásokat csak valódi kutatásokra, fejlesztésekre és innovációra fordítsunk. De az egyetemek és kutatóintézetek programjainak finanszírozásában is jelentősebb szerepet kell kapnia az alapnak. El kell érni, hogy a jelentős támogatásokat elnyerő tudományos műhelyekben a támogatásból az általános intézményi infrastruktúra és működés feltételeire szolgáló összeg aránya nagyobb legyen, mint a jelenlegi. Ily módon automatikusan kiválasztjuk azokat a tudományos műhelyeket, ahol a világszínvonalú kutatások folynak, vagyis a pénzt oda koncentráljuk, ahol a valódi eredmények születnek. Én a források növekedését és hatékonyabb felhasználását remélem ettől a hivataltól. 

A kisebb egyetemek, főiskolák ön szerint nem fogják ezt úgy értelmezni, hogy mindez hátrányosan érinti őket? 

Éppen hogy nem. De a méretnél fontosabb a tudományos kiválóság, vannak a világ élvonalába tartozó, kis létszámú intézmények is. Ott, ahol nincs világszínvonalú kutatás, nem kell trükkökkel úgy tenni, mintha lenne, hanem át kell alakítani a működést. Sokkal inkább a hallgatók gyakorlatias képzésére kell koncentrálni, bizonyos területeken ugyanis ehhez nem feltétlenül kell a világ élvonalába tartozó kutatás.

Ahhoz viszont, hogy a kutatói, fejlesztői utánpótlás itthon meglegyen, igenis kell. Kutatókat csak úgy lehet képezni, hogy ha világszínvonalú infrastruktúrával és tudósokkal dolgoznak együtt. Ezt valószínűleg meg lehet tenni az innováció, az ipar területén is, hiszen sikeres vállalkozók cégei is hazánkba csábíthatók. 

Az egyes tudományos területekre történő összpontosítás mellett mit lehet még tenni azért, hogy akár a vállalkozások, akár a kiemelkedő tudományos létesítmények hozzánk kerüljenek? 

Kutatói hátteret kell biztosítani, valamint stabilitást kell teremteni – ez utóbbit külön is hangsúlyozom. A nagy cégek erre, valamint a bizalomra és a kiemelkedő szakemberi háttérre koncentrálnak. Ha van bizalmuk egy ország iránt, és azt látják, hogy az intézményrendszer, a finanszírozás rendszere és szabályai stabilak, vannak szakemberek és utánpótlás, akkor hosszú távra tudnak tervezni, egy kutatási, fejlesztési beruházás ugyanis sokkal hosszabb távú, mint egy gyártási. Egyetértek azzal, hogy vessünk véget annak a korszaknak, amely az elmúlt húsz évben azt az illúziót keltette: hazánk meg tud élni a pénzügyi központtá válásból. A szolgáltatások mellett ugyanis szükséges, hogy legyen megfelelő ipari és mezőgazdasági termelés, itt pedig hangsúlyozni kell a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari kutatásokat is. Hazánk talajánál, éghajlati adottságainál fogva nagyon jó helyzetben van az élelmiszer-termelés tekintetében, ugyanakkor szükségesek olyan kutatások, fejlesztések, innovatív megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdaság egyre jelentősebb mértékben járuljon hozzá a magyar nemzeti össztermékhez. Jól kell kiválasztani azokat a területeket, amelyeken az innovációt az állam saját eszközeivel is segíti. 

Vagyis ön szerint is szükséges az innováció állami támogatása. 

Van, aki szerint az innovációt egyáltalán nem kell államilag támogatni, láttuk viszont, hogy a mai világban – részben a globalizáció miatt – az állam szerepe nem hagyható ki, a szolgáltatási szektorban is szükség van rá. Az állam szerepvállalására nagymértékben szükség van az innovációban is, a felfedező kutatások támogatása pedig kifejezetten állami feladat. 

Az ön által eddig elmondottakból az következik, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció hazánkban eddig nem a jó irányba ment. 

Sok hiba volt, például a források koordinálatlan vagy későn történő felhasználása. Most is versenyt futunk az idővel, mert van egy intelligens szakosodási stratégia, amelyet az EU megkövetel forrásainak megnyitásához, ráadásul meghatározott módszer szerint. A források időben történő megnyílásához, valamint a pályázatok kiírásához időben fel kell készülni. 

A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként komoly változtatásokat vitt véghez. A hazai kutatás-fejlesztésben is komoly változtatásokra van szükség? 

Azt gondolom, igen. Akadémiai elnökként is az olyan változások véghezvitele volt a célom, amit megköveteltek az új körülmények. Egy intézmény önmagától nem fog megváltozni. Az emberek többsége rutinok szerint dolgozik, amikor a körülmények megváltoznak, kell valaki, aki képes változtatni a rutinokon. A magyar kutatási-fejlesztési és innováció intézményrendszerének hatékonyabbá tétele a cél. Az ugyanis, hogy egy forintból mennyi eredményt hozunk ki, legalább olyan fontos, mint hogy mennyi pénz áll rendelkezésre. 

A kinevezése december 31-ig szól. Tehát ekkor kezdi meg munkáját a hivatal? 

Hivatalosan január elsején kezdi meg a működését, de mind a szervezetnek, mind a finanszírozás szabályozásainak, mind a források különböző területekhez történő rendelésének ősszel meg kell történnie, és összhangot kell teremteni a magyar, valamint az EU-s források felhasználása között. Ezeket úgy kell igénybe venni, hogy minél több közvetlen uniós forrást tudjunk bevonni a kutatás-fejlesztésbe, ennek pedig egyetlen feltétele, hogy legyenek olyan kutatási műhelyek, olyan innovatív vállalkozások, amelyek erre képesek. 

Ön lesz az új hivatal vezetője? 

Ezt akkor kell majd eldönteni, mikor odaérünk. Ha a hivatal létrehozása sikeres, akkor szerintem nem nagyon lepődne meg senki, ha a vezetésére a miniszterelnök engem kérne fel.

Magyar Nemzet