A VERSENYPÁLYÁZATI PORTFÓLIÓ ÁTFOGÓ TERVEZÉSI SZEMPONTJAIRÓL

Pálinkás József, NKFIH elnök előadásában szerepel utalás arra, hogy az ún. „ernyőpályázatokként” összeállított projektjavaslatok nem feltétlenül eredményesek, ugyanakkor a pályázati felhívásokban kifejezetten támogatandó cél az innovációs rendszer szereplői együttműködésének dinamikusabb ösztönzése, a szinergiák kialakítása. 

Milyen feltételek megléte esetén ösztönzi az NKFI Hivatal az intézmények közötti kutatásfejlesztési együttműködést?

Az NKFI Hivatal által tervezett pályázati konstrukciók a megjelentetett felhívások egy része kifejezetten a kutatásfejlesztési és innovációs együttműködés ösztönzését célozza, hiszen az ipar és a kutatóhelyek, illetve a különböző tudományterületek jól összehangolt kapcsolata hozzájárulhat a nemzetközileg is versenyképes  ígéretes projekttervek megvalósításához. Az „intézményi ernyőpályázatok” azonban nem lehetnek versenyképesek, ha – ahogyan a prezentációban szerepel – vegyes színvonalú intézményi egységek koncepció nélküli projektjavaslatai vannak összegyűjtve a felhívási keretösszeget kitöltendő. Az  együttműködés akkor lehet versenyképes, ha  annak célja egy meghatározott, a felhívásban foglaltakhoz illeszkedő projektterv  közös munkával történő eredményes megvalósítása.

A GINOP pályázatok a Közép-Magyarország régión kívüli vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzik. Van-e arra lehetőség, hogy ezekbe a projektekbe konzorciumi tagként fővárosi partnerek is bekapcsolódjanak?

Az európai uniós forrásokból finanszírozott Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaiból csak a konvergencia régióban (Közép-Magyarország régión kívül) megvalósuló projektek finanszírozhatók.

Az egyes felhívások szabályai megengedhetik kutatásfejlesztési és innovációs szolgáltatás alvállalkozóktól, beszállítóktól való igénybe vételét a központi régióból is, ugyanakkor szem előtt kell tartani azt, hogy a projekt eredményének  – az alvállalkozóként, beszállítóként végzett munka eredményének is – azaz az odaítélt támogatási összegnek  a konvergencia régióban kell hasznosulnia.

Mivel Magyarországon a kutatás-fejlesztési kapacitásnak mintegy 70 százaléka Budapesten és a központi régióban található, ezért a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) forrásai mellett, az NKFI Hivatal a nemzeti versenyképességi, és kiválósági programok(NVKP_16) megvalósítását ösztönző konstrukciót is kidolgozott, 28 milliárd Forintos keretösszeggel. Erre a programra kizárólag közép-magyarországi intézmények nyújthatnak be pályázatot.

A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK KONCEPCIÓINAK TERVEZÉSÉRŐL, A FELHÍVÁS KERETRENDSZERÉRŐL

Előnyös, ha bizonyos projektjavaslatok megvalósításának és fejlesztésének finanszírozására több lépcsőben nyílik lehetőség. A K+F versenyképességi és kiválósági együttműködés (GINOP 2.2.1.) felhívás esetében például szerencsésebb lenne, ha 500 millió forint alatti keretösszeggel is megpályázható lenne a konstrukció.

Mind a megpályázható legalacsonyabb, mind a legmagasabb keretösszeg esetében csökkentésre tett  javaslatot az Irányító Hatóságnak a Hivatal a K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések (GINOP 2.2.1.) felhívás esetében, hogy  a kisebb költségigényű projekttervek is indulhassanak ebben a pályázati konstrukcióban.

Az eddigi értékelési tapasztalatok szerint  a jelentős – akár négymilliárd forint  megpályázható – keretösszeg esetében valós költségigényhez képest magasabb támogatási igénnyel nyújtanak be projektjavaslatokat. 

Az NKFI Hivatal a H2020 programokban való hazai részvételt ösztönző felhívása a nemzetközi konzorciumok építéséhez, az együttműködés megszervezéséhez biztosít pályázati forrást. Léteznek olyan programok, melyek ún. Joint Programming Action keretében valósulnak meg. Ezek a nemzeti és az európai forrásokra együttesen építenek, tehát a részvétel feltétele önrész biztosítása hazai forrásból. 

Tervezi-e az NKFI Hivatal, hogy olyan pályázati konstrukciót hoz létre, amelyből önrész biztosítható?

Az NKFI Alapból pályázható forrás, mely a H2020 konzorciumokban való hazai részvételhez járul hozzá: „Pályázati felhívás az Európai Unió Horizont 2020 programjában, valamint egyéb közös EU-s és regionális programokban való magyar részvétel ösztönzésére” (EU_KP_16)

A Hivatal ezen a konstrukción kívül számos olyan, ugyancsak a közös programozás elveire épülő ERA-NET konstrukcióban  is  részt vesz, ahol a hazai részvételhez szükséges  önrészt az NKFI Alapból biztosítjuk (pl. a H2020 program Flagship kezdeményezéseihez kötődő FLAG-ERA projekt, amelynek keretében az agykutatás és a grafénkutatás területén kapcsolódhatnak be a nemzetközi együttműködésbe kiváló magyar  kutatási műhelyek). Ezen felül – hasonlóképpen az NKFI Alap forrásaiból biztosítva a hazai pályázók támogatását – aktív tagjai vagyunk az innovatív kis- és középvállalkozásokat támogató EUROSTARS, a komplex beágyazott rendszerek területén működő ECSEL, és a tevékeny, önálló életvitelt infókommunikációs eszközökkel segítő AAL közös programoknak.  (NEMZ_15 és előkészítés alatt álló NEMZ_16 pályázatok)

Terveink közt szerepel egy olyan keretpályázat meghirdetése is, amely a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiával, valamint az intelligens szakosodási stratégia prioritásaival összhangban álló területeken adna lehetőséget a Közös Programozási Kezdeményezésekbe (Joint Programming Initiative) való bekapcsolódásra a hazai szereplők számára.

A nemzetközi kutatásfejlesztési együttműködés ösztönzésének egyik eszköze a kutatásfejlesztési és innovációs célú nemzetközi szakmai szervezeti tagsági díjak és a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés költségének finanszírozása. Az NKFI Hivatal a különféle szervezeti tagságból járó előnyöket a tudományterületi-kutatásfejlesztési eredményesség és a ráfordítások tükrében folyamatosan monitorozza, az aktuális összefoglaló  itt olvasható: http://nkfih.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/nemzetkozi-hirek/merlegen-nemzetkozi

Az értékelési szempontok alapján 20 ponttal kevesebbre számíthat a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” (GINOP 2.1.1) című konstrukció esetében az a nagyvállalat, amely nem rendelkezik GINOP vagy GOP 1.3.1 program keretében finanszírozott projekt megvalósítási tapasztalatával, mivel jelenleg még nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet Magyarországon, de a sikeres GINOP 2.1.1. pályázat esetén jelentős KFI kapacitás kiépítését tervezi. Várható-e a változtatás a szempontrendszeren a jellemzően külföldi nagyvállalatokat érintő hátrány mérséklésére?

Az értékelési szempontrendszer összeállításakor a szakemberek mérlegelték ennek a szempontnak az előnyeit és a hátrányait, és a sokéves hazai támogatói tapasztalat alapján úgy ítélték meg, hogy a kutatásfejlesztési tartalommal bíró projektjavaslatok értékelésekor több előnnyel jár ezt az indikátort figyelembe venni. A pályázati konstrukcióra vonatkozó visszajelzéseket minden esetben eljuttatja a Hivatal az Irányító Hatóságnak is, és a módosítási javaslatok felelős értékelését követően indokolt esetben módosítható a felhívási konstrukció a szempontrendszert illetően is. Pályázói oldalról ugyanakkor egy-egy projekt előkészítése során javasolt mérlegelni azt is, hogy milyen egyéb KFI célú felhívási konstrukcióba illeszthető az adott projektjavaslat. Nagy volumenű fejlesztés esetén javasolt a KFI finanszírozáson kívül is áttekinteni az ipar- és gazdaságfejlesztési forrásokat.

A pályázók egy része számított arra, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a posztdoktori kiválósági program (PD_16) részeként lehetőség lesz laboratóriumi, kutatási költségre pályázni. Milyen lehetőség van a kutatói életpálya korai szakaszában kutatás finanszírozására?

Az NKFI Hivatal célja, hogy a posztdoktori pályázatokat a nemzetközi gyakorlathoz is igazodóan klasszikus posztdoktori ösztöndíjprogramként hirdesse meg, azaz a kutatói életpálya egyes szakaszaiban ösztöndíj jelleggel biztosítsák a posztdoktor kutatók finanszírozását. A posztdoktori kiválósági programmal (PD_16) az NKFI Hivatal a tudományos fokozatot közelmúltban megszerző kutatók álláshelyének finanszírozásához kíván hozzájárulni, így ösztönözve, hogy ők a kutatói pályán maradjanak és kutatócsoport tagjaként, tapasztalt kutató mellett dolgozva meg tudják alapozni a kutatói életpályájukat és Magyarországon tudják folytatni kutatói tevékenységüket. Emellett a kutatói kezdeményezésű kutatási témapályázatokra – megszüntetve a „kis” és „nagy” pályázatok korábbi pályázattípusait – a kutató életkorától és tapasztalatától függetlenül lehet benyújtani az ígéretes és nemzetközileg versenyképes kiváló projektterveket. A Hivatal a Kutatói Témapályázatok (K_16) felhívásban jelezte, hogy posztdoktorok is nyújthatnak be pályázatot kutatói kezdeményezésű témapályázatra. A beérkezett pályázatokról készített gyorsjelentésben foglaltak szerint a mintegy 1200 pályázatból 253-at negyven évesnél fiatalabb posztdoktor kutató nyújtott be. Ez közel két és félszerese az egy évvel ezelőtt negyven évesnél fiatalabbak által benyújtott pályázatszámnak. Fontos információ, hogy az értékeléskor a bírálók, a szakértői csoportok és a szakmai kollégiumok a kutatói életpályán eltöltött évekre vonatkoztatva veszik figyelembe a kutatói teljesítményt a javaslattételhez, és elsősorban a projekttervet, másodsorban a vezető kutató utóbbi években mutatott tudományos teljesítményét értékelik.

A felhívások egy részére CD lemezen is be kell nyújtani a pályázatokat, emellett a nemzetközi tudományos és technológiai (TéT)együttműködéseket ösztönző felhívásokat a magyar félnek magyarul kell benyújtania, ami a konzorcium munkájának szervezését komplikálja. Várható-e változás ezek kapcsán?

A nagy adatmennyiség tárolására mind költséghatékonyság, mind a beérkezett dokumentumok kezelhetősége miatt megfelelő választás a pályázati dokumentáció benyújtásakor a CD lemez. Ezzel egyidejűleg a Hivatal munkatársai dolgoznak az egységes, on-line elérhetőségű pályázatbenyújtó rendszer kialakításán, mely a jogelőd intézményekben használatos jelenlegi három elektronikus pályázatkezelő rendszert – a Kutatási Témapályázatok esetében az Elektronikus Pályázati Rendszert (EPR), az NKFI Alap innovációs pályázatai esetében a Pályázatkezelő Rendszert (PKR), valamint a KFI szakpolitikai véleménykérés rendszerét – váltaná fel. Ez az integrált rendszer várhatóan a TéT pályázatok két nyelven történő benyújtása során felmerülő nehézségekre is megoldást jelent majd.

A VERSENYPÁLYÁZATI BÍRÁLATI RENDSZERRŐL

Hányan rendelkeznek ipari tapasztalattal a Hivatal szakértői értékelői adatbázisában? Mely értékelési szempontok kapcsolódnak az iparfejlesztéshez?

Mintegy 1500 olyan értékelővel van kapcsolatban a Hivatal, akik  ipari tapasztalattal rendelkeznek és ez a kör az új értékelők regisztrálásával folyamatosan növekszik. Az ipari kutatásfejlesztési programok értékelése esetében a megfelelő anonim szakértő kiválasztása mellett, a KFI szakpolitikai vélemény kiadására vonatkozó döntést  előkészítő Irányító Testületbe jelentős ipari gyakorlattal rendelkező tagokat kér fel a Hivatal, akik ezt megelőzően  több pályázat bírálatára kapnak felkérést, annak érdekében, hogy széleskörű rálátásuk legyen a projektjavaslatokra. A KFI szakpolitikai véleményezés folyamatának szabályozása és az egyes felhívásokhoz kapcsolódó KFI szakpolitikai véleményezést érintő információk hozzáférhetők az NKFI Hivatal honlapján.

Hogyan vizsgálták, vizsgálják-e egyáltalán a bíráló személye és a pályázó közötti kapcsolat lehetőségét?

A Hivatal ellenőrzi, hogy az egyes pályázatokban kik szerepelnek projekjavaslattal, és azok nem kapnak felkérést értékelésre az adott fordulóban. A kutatási témapályázatok és a posztdoktori pályázatok esetében az elektronikus pályázatkezelő rendszer a rendszer által ismert összeférhetetlenségeket automatikusan jelzi. Az értékelők minden esetben összeférhetetlenségi nyilatkozat aláírásával rögzítik, hogy nincs kapcsolatuk az értékelt projekttervvel.

A Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálozatosodás (GINOP 2.3.3.), a Stratégiai műhelyek kiválósága (GINOP 2.3.2.) és aK+F versenyképességi és kiválósági együttműködések (GINOP 2.2.1.) felhívások esetében főként budapesti vagy a központi régióban dolgozó szakértők végezték az értékelést. A központi régió pályázatainál a konvergencia régióból számít szakértők értékelői közreműködésére a Hivatal.

Megismerheti-e a véleménykérő a KFI szakpolitikai vélemény részletes szakmai indoklását?

Az NKFI Hivatal a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitikai vélemény kialakításának eljárása során is az információszabadság és a tisztességes eljárás elvének megfelelően biztosítja a keletkezett dokumentumok és adatok kezelését. Az elutasító KFI szakpolitikai vélemény indoklásában összegezve megtalálhatók a véleményt megalapozó szakértői értékelések tanulságai. A vonatkozó eljárásrend szerint megismerhetők a szakértői értékelések is. A KFI szakpolitikai véleményezés részletes szakmai értékelése (pontozás és szöveges értékelés) a véleménykérő betekintési joga alá tartozó dokumentum, amely nem terjed ki a terjesztés jogára, figyelemmel arra, hogy tartalmazhat 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti üzleti titkot, illetve védett ismeretet, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (KFItv.) 19. § d) pontja szerinti szellemi tulajdonhoz fűződő jogot, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) szerinti döntés megalapozását szolgáló adat kategóriájába esik, mert az NKFI Hivatal külső befolyástól mentes feladatellátását veszélyezteti.

Van-e lehetősége a Hivatalnak annak megszervezésére, hogy az egyes értékelők kettőnél több, akár négy-hat értékelés elkészítésére kapjanak felkérést? Így biztosítva, hogy rálátásuk legyen a projektjavaslatokra és relatív bírálatot tudjanak készíteni.

A Hivatal törekvése, hogy lehetőség szerint egy értékelő több projektjavaslat értékelésében is közreműködjön, ezzel biztosítva, hogy az értékelőknek legyen rálátásuk a projektjavaslatokra és legyen összehasonlítási alapjuk az értékelés során. Ugyanakkor az értékelt projektjavaslatok száma önmagában nem biztosítja, hogy érdemi bírálat születik, mivel volt példa arra, hogy a szakértő az értékelt hat projektjavaslat közül mindegyiket támogathatónak találta, míg más értékelők és az irányító testület megítélése szerint az érintett projekttervek szakmai színvonala jelentősen eltért, ezért is van szükség többszintű értékelési folyamatra. Az is lényeges, hogy az értékelők kihasználják a pontozás teljes tartományát, és hogy összhangban legyen az adott pontszám, a szöveges értékelés és a támogatásra vagy elutasításra vonatkozó javaslat.

Törvényjavaslat készült az állami projektértékelési rendszer kialakítására. Vonatkozik-e a tervezet a kutatásfejlesztési és innovációs pályázatokra is?

A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány alapján a tervezett állami projektértékelési törvény hatálya nem vonatkozik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kezdeményezett kutatási, fejlesztési és innovációs tárgyú pályázatok értékelési feladataira és eljárásaira.

A K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések (GINOP 2.2.1.) felhívásra KFI szakpolitikai véleményezésre benyújtott és elutasított projektjavaslat indoklásában  egymásnak ellentmondó részeket talált a véleménykérő.  

Az KFI szakpolitikai véleménykérésre adott elutasító válaszban a véleménykérő az elutasítás tömör indoklását olvashatja. A vonatkozó eljárásrend szerint megismerhető a szakpolitikai véleményt megalapozó szakértői értékelés is. A szakszerű értékelés is hozzájárulhat ahhoz, hogy megfelelő projektjavaslatok készüljenek. A szakértői értékelésnek ugyanakkor nem feladata, hogy részletes szakmai-módszertani sorvezetőként szolgáljon a projektterv összeállításához azokon az értékelési szempontokon túl, amelyek a potenciális pályázók számára is ismeretesek.

A VERSENYPÁLYÁZATOK MEGJELENTETÉSE ÉS AZ ÉRTÉKELÉS ÜTEMEZÉSE

Mikortól nyújthatók be ismét projektjavaslatok a Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás (VEKOP 2.3.3.) című felhívásra?

A Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás (VEKOP 2.3.3.) felhíváshoz kapcsolódóan a KFI szakpolitikai véleményezésre benyújtott projektjavaslatok értékelése lezárult. Az Irányító Testület várhatóan május végéig alakítja ki döntési javaslatát. Ezt követően születhet döntés a KFI szakpolitikai véleménykérés lehetőségének ismételt megnyitásáról.

Van-e arra lehetőség, hogy a KFI szakpolitikai véleménykérésre vonatkozóan legalább egy fél éves menetrendet előre láthassanak a pályázók?

A kutatásfejlesztési és innovációs célú felhívások rendszere áttekinthető az NKFI Hivatal honlapján. Itt a már meghirdetett felhívások esetében a határidők is elérhetők. A Hivatal törekvése az, hogy a GINOP és VEKOP felhívások Irányító Hatóságaival  és a Miniszterelnökséggel együttműködve a  tervezett felhívások ütemezése is megjelenhessen előzetesen a honlapon.

Milyen ütemezéssel számíthatnak KFI szakpolitikai véleménykérésre vonatkozó válaszra a projektjavaslatokon dolgozó konzorciumok?

A KFI szakpolitikai véleményezés ütemezése minden olyan felhívás esetében elérhető az NKFI Hivatal honlapján, mely esetében a pályázat benyújtásának feltétele a támogató KFI szakpolitikai vélemény és már megnyílt a KFI szakpolitikai véleménykérés lehetősége. A Hivatal a pályázat – Irányító Hatóság által meghatározott – benyújtási határideje előtt legkésőbb harminc nappal jelzi a KFI szakpolitikai véleményezés eredményét azoknak, akik az értékelés során támogató KFI szakpolitikai véleményt kapnak.

Mikor várható a  Prototípus, termék, technológia fejlesztés (GINOP 2.1.7.) című felhívás ismételt megnyitása és a következő értékelési szakasz?

A Prototípus, termék, technológia fejlesztés (GINOP 2.1.7.) pályázatok benyújtása átmenetileg szünetel. Jelentős számú projektjavaslat érkezett be, amelyek között számos ígéretes projektterv is szerepel. Az értékelés folyamatban van, várhatóan június első felében zárul le. Ezt követően születhet döntés a pályázat megnyitásáról.