A feltörekvő piacokon működő profi befektetők 82 százaléka vizsgálja meg ESG-szemlélet szerint is a céltársaságokat a tranzakciós folyamat során, 67 százalékuk pedig felárat is fizetne egy olyan céltársaságért, amelynek érett és összehangolt ESG-stratégiája van. Ez derült ki abból a felmérésből, amelyre 151 teljes körű válasz érkezett az EMA-régió különböző országaiban működő, kifejezetten befektetési céllal működő társaságtól.

A KPMG 2022 EMA ESG Due Diligence Study arra is rámutat, hogy néhány éven belül megduplázódik azoknak a befektetőknek aránya, akik ESG-átvilágítást is végeznek a tranzakciós folyamat részeként, így azoké, akik nem élnek ezzel az eszközzel, pár éven belül öt százalékra csökken. Az eredmények nem hagynak kétséget afelől, hogy az ESG-mutatók mérése, az ESG-alapú célok kitűzése és az azok eléréséhez szükséges stratégia kialakítását egyetlen magyar vállalat sem kerülheti el, amely belátható időn belül eladósorba kerülhet. (A többiek sem, de az egy másik cikk tárgya lehet.)

A fenntarthatóság meghatározó trenddé alakult, amely világszerte hatással van a vállalkozások működésére, ez alól pedig a tranzakciós piac sem kivétel. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a befektetők minden régióban és minden ágazatban aktívan beépítik az ESG szempontokat befektetési döntéseikbe. 

Probléma ugyanakkor, hogy az ESG-átvilágítás tartalma kapcsán nincs egyetértés, a céltársaságok pedig nem mindig képesek megfelelő minőségű adatokat vagy dokumentációt szolgáltatni.

Ennek következtében a szakemberek gyakran ütköznek nehézségekbe a megállapításaik, illetve az azokhoz kapcsolódó pénzügyi hatások és értékteremtési lehetőségek számszerűsítése során. Ez pedig nehézkessé teszi azokat az összehasonlításokat, amik pedig minden befektetési döntés alapját képezik. 

Az értékelések jellemzően az ESG-területek átfogó menedzselésére terjednek ki. Ilyenek az ESG megjelenése az üzleti célokban és az alaptevékenységben, vagyis a magas szintű ESG-policyk, -eljárások, -mechanizmusok számbavétele. Ebben a körben vizsgálják, hogy a teljesítménymenedzsment-rendszer kiterjed-e ESG-témákra (vagy csak pénzügyi mutatókat tartalmaz), továbbá az egyéb belső kontrollmechanizmusok (belső ellenőrzés, riportingfolyamatba épített ellenőrzések) és az ESG-teljesítmény monitorozására, fejlesztésére. Az egyes dimenziókban pedig igazán mélyre is mehetnek a vizsgálódások, legyen szó az üvegházhatású gázok közvetlen vagy közvetett kibocsátásának méréséről és menedzseléséről, a működés körforgásosságának mértékéről, a levegő-, a talaj- vagy a vízszennyezés minimalizálásáról, munkavállalói diverzitásról, fejlesztésről, megtartásról, társadalmi ügyek szisztematikus felkarolásáról és ezek hatásméréséről, vagy a kockázatkezelési és compliance rendszerek kialakításáról, hatékony működtetéséről stb. 

A befektetők szempontjából az is fontos kérdés, hogy a kiszemelt céltársasággal kapcsolatban mi számít jónak a versenytársaikhoz és a piaci elvárásokhoz viszonyítva. Ehhez szükség van jól adatolt és megbízható ágazati benchmarkokra, amelyek az összehasonlítás alapjául szolgálhatnak, és megmutatják, hogy a kiszemelt vállalat tényleges értéke az adott szempontok alapján felfelé tér el, vagy elmarad az egyszerű cégértékelési mutatókból adódó célártól. 

Ezenfelül a befektetők meg akarnak győződni arról, hogy a kockázatok mellett teljes rálátásuk van a potenciális lehetőségekre is.

Ennek alapfeltétele, hogy tudják, a céltársaság milyen területeken teljesít alul a versenytársaihoz képest, illetve ismerjék azokat a legjobb gyakorlatokat, amikkel ezeken a területeken javíthatók a fenntarthatósági értékek. Ennek alapján lehet ugyanis összehangolni az átvilágítás során elvégzett eljárásokat az átfogó vállalati ESG-stratégiával, illetve az ESG-átvilágításból levezetni a tranzakció zárása utáni intézkedéseket. 

A felmérés eredményei alapján az ESG-átvilágításoknak két fajtáját különíthetjük el: a dedikált (kifejezetten az ESG-témaköröket célzó), valamint a fragmentált ESG-átvilágításokat, amelyek során az ESG hatókörébe tartozó témaköröket relevancia szerint a pénzügyi, az adózási, a jogi, az üzleti és a műszaki átvilágítások keretein belül külön-külön vizsgálják. A stratégiai befektetők mindkét módszert alkalmazzák, a pénzügyiek döntő többsége inkább a dedikált ESG-átvilágítást preferálja. 

A befektetési döntésekben ugyancsak fontos szempont a kockázatok elkerülése, de a gyakorlott ESG-átvilágítással foglalkozó szakemberek inkább az ESG-vel kapcsolatos, a tranzakció zárása utáni értékteremtési lehetőségekre helyezik a hangsúlyt.  A gyorsan változó környezethez való agilis alkalmazkodásban, a potenciális lehetőségek korai felismerésében monetáris értéket látnak, ezért hajlandók befektetni azokba a folyamatokba, amelyek a lehetőségek feltárására irányulnak.

Forrás: www.vg.hu